Most kellene megálljt parancsolni a profitéhségnek – Áder János az Economxnak

Nyilvánítsák védett övezetté az Északi-sarkvidéket – szorgalmazta az Economxnak nyilatkozó volt köztársasági elnök, miután komoly hatalmi harc kezdett kibontakozni a terület ásványkincseiért. Áder János a gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskola diákjai számára tartott előadása után beszélgetett Vígh Gáborral, az Economx munkatársával.
A globális felmelegedés hatására egyre könnyebben hozzáférhetővé válhatnak az Északi-sarkkörön túli világ ásványi- és nyersanyag kincsei. Komoly hatalmi vetélkedés indult el, amelyet jól jelez például Donald Trump amerikai elnök felfokozott érdeklődése Grönland iránt, Oroszország jégtörő flotta fejlesztése, vagy a több ezer kilométerre fekvő Kína „Sarkköri Selyemút” kezdeményezése.

Védett övezet
„Még EP képviselő voltam, amikor ezzel a problémával már foglalkoztunk: ahogy olvad a jégtakaró, és egyre könnyebben hozzá lehet férni az ásványkincsekhez, egy komoly hatalmi vetélkedés indul el.”
„Most kellene megálljt parancsolni a profitéhségnek és a környezetrombolásnak. Ráadásul ez nem is egy óriási nemzetközi egyezmény lenne, hanem a területet birtokló és a területre ácsingózó néhány ország megállapodásán múlik minden.”
„Miért ne lehetne azt mondani – mielőtt még az első fúrások megtörténtek volna –, hogy Északi-sarkvidék is egy védett övezet legyen. Ugyanúgy, ahogy kijelöltük a védett övezeteket a szárazföldeken, a tengereken és az óceánokon egyaránt. Most kellene cselekedni, mert ha sok-sok milliárd dollárt oda befektetnek, akkor sokkal nehezebb lesz megálljt parancsolni, és akkor már csak az lesz a kérdés, hogy a környezetszennyezés következményeit hogyan tudjuk elhárítani.
Örülnék, ha az ENSZ főtitkárnak, vagy más nemzetközi szervezeteknek lenne annyi ereje, hogy ezt ki tudnák kényszeríteni, ám a remény hal meg utoljára” – mondta lapunknak Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Kilépés az egyezményből
Áder János úgy látja, az Egyesült Államok és Kína felelőssége és szerepe megkerülhetetlen a környezetvédelem terén.
„A két nagy szennyező nélkül nem lehet elérni a klímacélokat” – hangsúlyozta az Economxnak a volt köztársasági elnök, aki szerint sajnos nem új keletű, hogy az Egyesült Államok már egy megkötött klímaegyezményből kilép, egészen pontosan ez a harmadik alkalom.
„A kiotói egyezményből kihátrált, azután a párizsi megállapodásból immár másodszor lépett ki” – idézte fel Áder János, aki szerint ez önmagában probléma, de azért az figyelemreméltó, hogy Trump első elnöksége alatt az Egyesült Államok kibocsátása csökkent, miközben a Biden-adminisztráció, amelyik visszaléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímamegállapodásba, elképesztő mennyiségű engedélyt adott ki például alaszkai olaj- és gázmezők feltárására és a palagáz termelést is csúcsra járatták.
„Ez a vizet prédikál és bort iszik tipikus esete” – jegyezte meg Áder János, egyben hozzátette: „Nagy kérdés, hogy erre hogyan reagál Kína, amely az összkibocsátásban ma már megelőzi az Egyesült Államokat, amelyik az egy főre jutó kibocsátásban ugyanakkor magasan vezet.”
Attól függetlenül, hogy a párizsi megállapodásból Donald Trump másodszorra is kiléptette az Egyesült Államokat, Áder János abban bízik, hogy a klímacélok szempontjából még lehet majd együttműködési lehetőségeket találni, már csak azért is, mert a szélsőségessé váló időjárási események az Egyesült Államokat is súlyosan érintik.

Újabb csavar a történetben?
Mi van hogyha ebben az európai uniós zöld fordulatban ismét lesz egy csavar és visszatér a fosszilis energiaforrások reneszánsza?
„Néhány éves halasztást szenvedhet az átállás, ez igaz. Ez versenyképességi hátrányt jelent Európa számára, ez is igaz. Ám azt már nem nagyon tudom elképzelni, hogy ismét visszaállunk a nulla pontra” – mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki szerint ehhez persze meg kell hozni azt a döntést, hogy hogyan fogjuk előállítani azt az áramot, amivel majd az elektromos meghajtású akkumulátoros járműveinket meghajtjuk.
Teljesen nyilvánvaló, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áram mennyisége nem lesz elegendő, azaz az Európai Uniónak megint át kell lépnie saját árnyékát. Ennek az első lépése megtörtént azzal, hogy a nukleáris energiát átmenetileg, a következő 30 évre zöldenergiának minősítették. Azaz most már nem az az irány, hogy bezárunk atomerőműveket, hanem az a kérdés, hogy hányat fogunk építeni.
„A franciák már ezen a vonalon vannak, és az új német kancellárnak nagyon gyorsan felteszik majd a kérdést, hogy a bezárt atomerőműveket Berlin újranyitja-e vagy sem. Ez nem megy egyik napról a másikra, de még ma technológiailag megoldható. Szerintem Németországnak ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell, különben nyithatja újra a barnaszén bányákat, ami meg nem igazán segíti a klímacélok elérését” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök.

Legfontosabb a biztonság
Áder János szerint az emberek biztonsága az első és a legfontosabb, legyen szó atomerőműről, vegyiüzemről, vagy éppen akkumulátorgyárról. Minden más a biztonság után következik, amit be kell tartatni. Ha ezt nem tartja be valaki, akkor meg kell bírságolni, adott esetben emelni a büntetés mértékét, ha ez sem elég, akkor be kell zárni az üzemet.
„Rá kell kényszeríteni a cégeket arra, hogy az Országgyűlés által néhány hónapja elfogadott, a németekkel azonos szintű, Európában is a legszigorúbbak közé tartozó magyar szabályokat tartsák be. Itt nincs pardon. Az emberek a legfontosabbak. Nekünk a jó példákat kell követni” – fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Áder János emlékeztetett arra, hogy az EU-ban tíz év múlva már nem gördülhetnek le az autógyárak futószalagjairól benzines vagy dízeles meghajtású gépjárművek. Márpedig, ha nem akarunk lemondani az autózás előnyeiről, akkor ezeket az autókat meg kell hajtani, ez pedig az akkumulátor.
Európában mindenütt, ahol autógyártás van, Svédországtól Franciaországon át Spanyolországig, és Németországtól Olaszországig, több mint 40 olyan hely van, ahol már megépítettek vagy éppen építenek új akkumulátorgyárat.
Hozzátette, hogy Magyarország nem lóg ki a sorból, és miután az utóbbi évtizedekben több autógyár települt Magyarországra, akkumulátorra lesz szükségük ahhoz, hogy az autójukat egyáltalán el tudják juttatni a kereskedőkhöz.

A teremtett világ megóvása
Áder János azt mondta, azért tart előadásokat, hogy a teremtett világ megóvásának problémájáról minél többször beszéljünk.
A levegőt, a vizet és a termőföldet, amik nélkül nincs élet, részben elszennyeztük vagy folyamatosan szennyezzük, és ezzel rontjuk az emberiség túlélésének, a további életünknek a feltételeit.
Ha szennyezettebb a levegő, ha szennyezzük a vizet, akkor betegek leszünk, ha szennyezzük a termőföldet, akkor rosszabb minőségű élelmiszerekhez jutunk, és megint csak megbetegítjük magunkat.
A mezőgazdasági termelés, az ipari termelés, a hétköznapi életünk arról szól, „hogyan tesszük tönkre a környezetünket, hogyan rontjuk a további életfeltételeinket, én erről beszélek, hogy ezen változtatni kellene, és láthatóan van rá fogadókészség” – fűzte hozzá a volt köztársasági elnök.

Szöveg: Vígh Gábor
Kép: Jani Martin
Forrás: Economx