Klímaelőadások

Most, május elején az látszik, hogy egyes vidékeken a kapásnövények, a kukorica, a napraforgó ki sem fognak kelni, és olyan száraz a talaj, mint egyébként nyár elején szokott lenni – mondta Áder János a Biatorbágyi Általános Iskola és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjainak tartott előadásában. Az aszály nem csak a gazdák problémája, hívta fel a figyelmet a Kék Bolygó Alapítvány elnöke, és a gyerekek már sorolták is a lehetséges következményeket: élelmiszerár-növekedés és élelmiszerhiány is jöhet.
A gyerekek játékos vetélkedőn, klímatotón válaszolhattak az előadás során feltett, egy-egy fontos fenntarthatósági témát érintő kérdésre. Zárásként ők is kérdéseket tehettek fel, és ezekről beszélgettek a volt köztársasági elnökkel. A kiskamasz korosztály például ilyen problémákat vetett fel: Ha az óceáni szemetet összegyűjtik, ezt hova tetszik, mi lesz vele? Miért olyan magas a mobiltelefon vízlábnyoma? Ha most nem tudjuk megemészteni a mikroműanyagot, generációkkal később hozzászokhat-e mégis a szervezetünk? Lehet-e úgy fejlődni, hogy közben nem szennyezzük a környezetet? És végül egy tudósokat is zavarba ejtő kérdés érkezett a hátsó sorokból: a biodiverzitás csökkenése vagy a klímaváltozás jelent-e nagyobb veszélyt a Földre nézve?

A fenntarthatósági témahéten tartott második elnöki tanóráján a témahét kiemelt témái közül a fenntartható közlekedést állította az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Technikum diákjai számára tartott előadása fókuszába Áder János.
A Kék Bolygó Alapítvány elnöke a környezetbarát lehetőségekről beszélt, kicsit másképp, mint ahogy egy iskolai órán megszokhatták a diákok.
Az előadás előtt Matolcsy Miklós, az Alapértékek Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: 11. alkalommal rendezik meg a témahetet, az elmúlt egy évtizedben már több millió diákhoz jutottak el, évente közel 500.000 tanuló vesz részt a tematikus hét programjain.

Az erdő egy élő közösség, amelynek kiemelt szerepe van a biodiverzitás fenntartásában, a vízkészletek megőrzésében és – a mikroklíma szabályozása révén – a klímaváltozáshoz való adaptációban. Az erdő komplex ökoszisztéma, amelyre nem tekinthetünk pusztán erőforrásként – mondta Áder János a váci Piarista Gimnázium diákjainak tartott a Fenntarthatósági Témahét nyitóelőadásában.
Az erdőnek nagyon sokat köszönhetünk. Bár – mint az előadásból kiderült – a szén-dioxid-elnyelést tekintve az óceánok, a talaj és a gyepek után csak a negyedik helyen áll, szerepe így is kulcsfontosságú a kiegyensúlyozottan működő ökoszisztéma és benne az emberi élet védelmében. Az erdő nélkül minden negatív hatás hatványozottan jelentkezik, ezért az erdőknek kulcsszerep jut az alkalmazkodásban. Elég csak a hőmérséklet-szabályozásra gondolni: aki sétált már nyáron erdőben, tudja, hogy jóval kellemesebb, elviselhetőbb ott a klíma, mint egy napsütötte réten, hogy a várost ne is említsük. Az erdők – például a csapadékképződés elősegítése révén – távolabbi tájakra is hatás gyakorolnak. Könnyű belátni, hogy nélkülük a városi élet is sokkal kellemetlenebb lehet. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az erdő rendkívül diverz és nagyon fontos élőhely, az ember számára pedig a rekreáció, a feltöltődés tudományosan is bizonyítottan fontos terepe.

Míg a nap- és a szélenergia felhasználása 2010-ben öt megawatt volt, most ennek a négyezerszerese, több mint nyolcezer megawatt a naperőművi kapacitás Magyarországon, de minden évben meghaladja a kétezer órát az az időszak, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. A „sötétszélcsend” jelensége felveti az energiatárolás kérdését, amihez jelenleg akkumulátor szükséges.
Az akkumulátorgyártással, illetve -fejlesztéssel összefüggésben Áder János ígéretesnek nevezte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. kutatóinak három hete, a Planet Budapesten bemutatott, új technológiát jelentő, 15 éves fejlesztését, ami a világon egyedülálló módon az akkumulátorok alkotóelemei közül az anód fejlesztésére koncentrált.
Azért szervezzük meg kétévente a Planet Budapest fenntarthatósági kiállítást, mert nemcsak a problémákról akarunk beszélni, hanem a megoldásokról is, a megoldásokat be akarjuk mutatni – mondta a Kék Bolygó Alapítvány elnöke a Debreceni Református Gimnázium diákjainak tartott előadásában.

A mi felelősségünk az, hogy úgy használjuk bolygónk erőforrásait, hogy a gyerekeink és az unokáink életlehetőségei megmaradjanak – mondta Áder János Szolnokon, a Márai Sándor Kulturális Polgári Kör által szervezett Tisza-parti esték rendezvényen. A tervek között szerepel a villamosenergia-kapacitáson belül a napenergia arányának növelése – mondta a volt köztársasági elnök. Magyarországon az elmúlt években minden évben megdupláztuk a naperőművi kapacitást, aminek a következtében ma már nyolcezer megawatt beépített naperőművi kapacitás van, és ezt tizenkétezer megawatt kapacitásra tervezik bővíteni. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában arról is beszélt, hogy az akkumulátorok a mindennapi életünk részévé váltak. Kutatások zajlanak az akkumulátortechnológia területén, a minél környezetbarátabb előállítás, újrahasznosítás érdekében. A Planet Budapest 2026 második napján, február 26-án egy erről szóló magyar fejlesztést mutatnak majd be.

Mennyi az ára egy köbméter levegőnek? Nem tesszük fel ezt a kérdést – mondta Áder János a budapesti Öveges József Technikum és Szakképző Iskolában tartott előadásában. A levegőnek értéke van, senki sem szeret szmogos városban élni, inkább a tiszta levegőt választaná. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke hozzátette: csak Európában évente 300000 ember hal meg a szennyezett levegő következtében, ezért senkinek nem mindegy, hogy a milyen minőségű levegőben élünk. Vigyáznunk kell a természeti erőforrásainkra, a levegőre, a vízre, a termőföldre.

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy „olyan módon gazdálkodunk, annyi erőforrást élünk fel, úgy elégítjük ki a szükségleteinket, hogy ez a következő generációknak a szükségleteit se veszélyeztesse” – mondta Áder János a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon tartott előadásában.
A KBKA kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy a lineáris gazdasági szemléletet mára meghaladtuk, helyette ideje körforgásos gazdaságban gondolkodni: túlfogyasztás nélkül, újrahasznosítással, az externáliákkal számolva élhetünk tovább a bolygón. Az externália – azaz a külső gazdasági hatás – olyan költség, kár vagy haszon, amely nem a gazdasági tevékenység elsődleges szereplőinél, hanem a tevékenységhez viszonyítva külső tényezőnél (például a természetben) jelentkezik, és szorosan összefügg a kiváltó gazdasági tevékenységgel.
Előadásában Áder János bejelentette: jövőre Budapesten ismét megrendezik a Planet Budapest Fenntarthatósági Expót. A rendezvényt 2026. február 25-től tartják egy hónapon át a Vasúttörténeti Parkban, immár harmadik alkalommal. Az expó célja, hogy a magyar vállalkozások bemutathassák a fenntarthatósághoz kapcsolódó termékeiket és szolgáltatásaikat, miközben interaktív programokkal várják az általános és középiskolás diákokat.

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy csak annyit veszünk el a természettől, mint amennyit az önmagától vissza tud pótolni – mondta Áder János Sárváron, a helyi általános és középiskolák diákjainak tartott, a fenntartható fejlődés kérdéseit középpontba helyező klímavédelmi előadásában.
A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szerint a fenntartható fejlődésben mindenkinek megvan a felelőssége, és közösen kell tennünk azért, hogy ne csökkentsük az utánunk jövő generációk életesélyeit. Beszélt a „dobd el!”-kultúra által okozott környezetszennyezésről és energiapazarlásról, példaként említve a kidobott élelmiszereket, vagy azt, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi. Említett példákat a körforgásos gazdaság eredményeiből is, például a használt mobiltelefonok feldolgozását: ezekből számtalan értékes nyersanyag nyerhető ki, például arany, réz vagy lítium.

2,5 milliárd ember él olyan részén a világnak, ahol nincs elegendő víz – mondta Áder János kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda középiskolás diákjainak tartott előadásában. Tizenöt év múlva a Föld jelentős része vízstresszes terület lesz és ötmilliárdan élnek majd ilyen körülmények között. A klímaváltozás ebben a helyzetben szinte törvényszerű. Áder János a rendszer felbomlására példaként említette meg, hogy hazánkban csak az Alföldön hatszáz tóból tűnt el tartósan a víz.
A népesség növekedése miatt a következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről is szólnak majd. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szerint alapvető fontosságú, hogy hogyan lehet ezt a növekvő energiaigényt alacsonyabb klímalábnyom mellett kitermelni, mert jelenleg a világon felhasznált energiamix 80 százaléka fosszilis energia, vagyis gáz, olaj és szén, és csak a maradék húsz százalékon osztozik egyebek mellett az atom-, a víz-, a szél- és a napenergia.