Nem kell mindenkinek természetvédőnek vagy természetvédelmi mérnöknek lennie – Kőrösi Csaba és Czippán Katalin az Óbudai Egyetem fenntarthatósági konferenciáján

Kőrösi Csabát, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatóját és Czippán Katalint, az Alapítvány szakmai tanácsadóját előadásra kérték fel az Óbudai Egyetem Környezetvédelmi és Természettudományi Intézetének fenntarthatósági konferenciáján, amelynek idei címe a Fenntarthatóság: Tudatos nevelés és oktatás volt.
Felvezető előadásában Kőrösi Csaba rámutatott, hogy napjainkban új típusú, összetett válságokkal nézünk szembe, amelyek sokszor fokozzák egymás hatását. A fenntarthatósági fordulat több mint időszerű, de a hatékony cselekvéshez számos akadályt kell leküzdenünk: a politikai, a gazdasági, a tudományos világban tapasztalható válságot és a nemzetközi intézmények hanyatlásának következményeit. Hangsúlyozta, hogy több szinten kell cselekednünk; a nemzeteknek ki kell tűzni és követni kell a fenntarthatósági fordulatot megvalósító stratégiákat és támogatni kell a tudás és a technológia piacán elért sikereket, hiszen ezzel lehet fellendíteni a nehéz helyzetben lévő nemzeti gazdaságokat. Emellett a fenntartható fejlődési célok megvalósítását támogató, megreformált szabályozásokra van szükség. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági fordulathoz képzett emberekre van szükség, amire magának az oktatási rendszernek is fel kell készülnie, és természetesen fel kell készítenie a tanulókat, hallgatókat.

Czippán Katalin, tovább taglalta az oktatás területén javasolt megközelítéseket.
„Csúcsragadozóként meg kell tanulnunk, hogyan ne omlasszunk össze saját életterünket” – fogalmazott. „Az, hogy milyen gazdaságot és milyen társadalmat működtetünk, meghatározza, hogy hányan élhetünk, és hányan élhetünk emberhez méltó körülmények között ezen a Földön.” Kiemelte, hogy szükséges lelassítani a jelenlegi, a környezeti erőforrásokat túlhasználó folyamatokat, hogy legyen időnk új tudást megszerezni és új tudományos eredményeket gyártani, megalapozva egy alternatív, fenntartható közgazdaságot és társadalmi szerveződést. Arra is rámutatott, hogy az elemi szintű oktatásnak kulcsszerepe van a megoldásban, hiszen egyedül a közoktatás ezen szakaszában vesz mindenki részt. Ezután mindenki az érdeklődése és a helyzete által meghatározott képzésen vagy munkahelyen folytatja tovább az életét, egyfajta buborékot képezve maga köré ismeretei, tapasztalatai és kapcsolatai által.
A megoldáshoz együttműködésre van szükség. Nem kell mindenkinek természetvédőnek, természetvédelmi mérnöknek lennie – hangsúlyozta, – csak meg kell értenünk, hogy egy nagy rendszer részei vagyunk. Ehhez túl kell látnunk és át kell lépnünk a buborékjaink határán. A természetre alapozott oktatás pedig segíthet megváltoztatni a jelenlegi narratívát és bemutathatja, hogy a versenyzés és az együttműködés egyensúlya, illetve a természet eltartható képességének megőrzése közös érdekünk.

Fotók: Óbudai Egyetem