Összekötni az iskolákat és a külső szakértőket – interjú az m1 Ma reggel című műsorában Matolcsy Miklóssal a zöld híd programról

Zöld híd elnevezéssel önkéntes szakértői programot hirdetett a Belügyminisztérium és a Kék Bolygó Alapítvány. Olyan, a fenntarthatóságban és klímavédelemben jártas szakmai szervezetek és szakértők jelentkezését várják, akik szívesen megmutatják a gyakorlatban is a fiatalabb korosztálynak, hogyan lehet takarékoskodni az energiával, miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés, és miként csökkenthető az ökológiai lábnyomunk. A programhoz csatlakozó önkéntesek lesznek az április 7. és 11. között zajló fenntarthatósági témahét nagykövetei. A részletekről Titanilla kérdezi vendégünket.

– Matolcsy Miklós a vendégünk, az Alapértékek Nonprofit Kft. és zöld híd program ügyvezető igazgatója. Jó napot kívánok!

– Jó reggelt kívánok!

– Idén is megrendezik az elmúlt években nagyon sikeres fenntarthatósági témahetet, tavaly például 1800 iskola csatlakozott. Ennek egy része a zöld híd program. Hogyan illeszkedik ez a fentarthatósági témahétbe, és mi a pontosan program lényege?

– A fentarthatósági témahét egy úgynevezett projekthét, egy oktatási projekthét, általános és középiskolában zajlik. A témahét gerince a pedagógus kollégáké, ők azok, akik tanórákat tartanak, foglalkoznak a diákokkal. Ez, mondjuk úgy, az iskolai keret. De az ismeretátadásnak van egy másik eleme is, amikor az iskolán kívüli világot próbáljuk meg bevinni az iskolába, illetve a diákokat próbáljuk meg kivinni az iskolából, és megmutatni nekik, hogy mi történik odakint. Ez a zöld híd program lényege: egy híd, ami összeköti a feleket.

– Várják a szakemberek, a civil szervezetek jelentkezését. Pontosan mire kell jelentkezni, mire várják a jelentkezéseket?

– A fenntarthatóság komplex kérdéskör, nagyon sok területe van: természeti, gazdasági, környezeti fenntarthatóság. Nagyon sok szervezet dolgozik az országban a fenntarthatóságért, egyetemek, kutatóintézetek vagy nagyvállalatok, kisvállalatok, erdőgazdaságok, nemzeti parkok. Nagyon sokféle helyre tudunk menni, ahol foglalkoznak a fenntarthatósággal. Mondok egy elsőre talán meglepő példát: a MÁV. A MÁV-nak van például gépjárműjavító üzeme, ha odamegyünk, akkor az ottani vezető el tudja mondani azt, hogy mi a munkájuk, és abban mi az, ami a fenntarthatóságról szól. Tehát ha odavisszük a gyerekeket, akkor megértik, hogy egy speciális szakterületen mi és miért szól a fenntarthatóságról. De van sok más terület, például egy élelmiszeripari üzem. A lényeg, hogy keresünk olyan partnereket, akik helyszínt biztosítanak, és bemutatják a diákoknak, hogy ők mit csinálnak. Vagy keresünk olyan szakembereket, akik vállalják, hogy elmennek az iskolákba, és – nyilván az iskolával egyeztetve – egy-egy tanóra keretében bemutatják, hogy mit tesznek ők a fenntarthatóságért.

– Jellemzően milyen cégek, milyen szervezetek, kik szoktak jelentkezni?

– Nagyon széles a skála. Az elmúlt években a kisvállalatoktól kezdve az előbb említett MÁV-ig, az ország egyik legnagyobb munkáltatójáig jelentkeztek vállalatok, de minisztériumokból miniszterek, államtitkárok, köztisztviselők is jöttek. Nagyon sok egyetemi partnerünk van, egyetemi oktatók is, erdőgazdaságok, erdei iskolák. Nagyon-nagyon széles körből érkeznek partnerek.

– A fenntarthatósági témahét és ez a program arról szól, hogy a diákoknak minél jobban bemutassuk, hogy miért is fontos a környezetvédelem. A kislányom alsó tagozatos az általános iskolában, ők is részt vesznek a fenntartósági témahétben, voltak már szennyvíztisztítóban. A lányom nagyon lelkesen mesélte, hogy miket látott ott. Már egész pici gyerekek is láthatnak egy-egy szeletet abból, mit is jelent a környezetvédelem, a klímavédelem, a fenntarthatóság. Miért fontos ezt gyerekkorban elkezdeni?

– Szerintem itt csak közhelyeket tudunk mondani. Ami a gyerekkorban megjelenik a gyermek életében, az beépül, és az utána hosszú távon az egész életét befolyásolja. Én is el tudom mesélni, hogy hatéves koromban nagyapámmal pont a szeméttel kapcsolatban beszéltünk pár mondatot, már ő is mondta, hogy édes fiam, el ne dobd, vegyük föl, nem szemetelünk. Én azóta nagyapai örökségként ezt hordozom. Minél korábban, minél inkább megmutatunk valamit a gyerekeknek, annál jobban beépül. Említette a szennyvíztisztítót. Ha mondjuk a gyerekeknek, beszélünk róla, hogy ne önts bele az olajat a lefolyóba, mert baj lesz belőle, az egy elvont tudományos valami. De hogyha kimennek a szennyvíztisztító telepre, és ott a kollégák megmutatják azokat a zsírszörnyeket és a róluk készült fényképeket, amelyek a lefolyóba öntött olajtól keletkeztek, ha a gyerekek látják, hogy mi történik a szennyvíztisztító telepen, az egész azonnal élővé válik, és a gyerekek rögtön megértik. Onnantól kezdve nem kell magyarázni, és nem kell elmondani százszor, mert ott volt, látta, érti. Tehát minden ilyen kapcsolat, minden ilyen mozzanat a megértés segíti. Ehhez keressük a partnereket.

– A zöld híd programnak tulajdonképpen ez a lényege, a legfontosabb része, hogy láthatóvá teszik ezek a partnerek azt, amit el lehet olvasni a tankönyvből, vagy amit elmondanak a felnőttek. A látvány, a vizuális megjelenés mindig sokkal hatásosabb a gyerekek számára.

– Így van. És nagyon sokat jelentenek azok a szakértők is, akik órákat tartanak. Az egyik jól ismert szakértőnk Áder János elnök úr, aki a kezdetektől támogatja a témahetet. Ő igen magas szintű szakértői képet tud vinni a gyerekeknek, minden évben tart egy-két tanórát, amelyeket közvetítünk is. Idén április 7-én érdemes lesz figyelni a témahét holnapját és közvetítését: De a lényeg, hogy van nagyon sok olyan szakember, aki elmegy az iskolába órát tartani. A program mindkét lába nagyon fontos, az iskolai jelenlét, illetve a külső helyszínek biztosítása is.

– A fentarthatósági témahétnek minden évben vannak kiemelt témái. Idén melyek lesznek ezek?

– Minden évben a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság egy-egy lábát vesszük górcső alá, idén a zöldenergia, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság kérdése, ez most nagyon népszerű kérdés, és minket is érdekel, és a környezeti fenntarthatóság esetében a talaj- és biodiverzitás kérdése. Ezt a három témát járjuk körbe. Továbbá minden évben van két úgynevezett komplex témánk, ami átfogja a hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, illetve a fenntartható fogyasztás kérdését. Ezekben nagy számú tananyagot, tartalmat adunk a tanárkollégáknak, és ezekben a témákban várjuk a partnerek jelentkezését.

– Reméljük, hogy minden többen lesznek. Köszönjük szépen Matolcsy Miklósnak, hogy a vendégünk volt!

– Köszönöm a lehetőséget!

(Szerkesztett változat.)