Magyarország legszebb kilátói: 8+1 túratipp!
Végre itt a kirándulószezon, amelyre egész télen vártunk. Korábbi írásainkban ajánlottunk is már jó néhány kiváló túraútvonalat. Most azoknak szeretnénk kedvezni, akiket nem a hosszan kanyargó hegyi ösvények vonzanak, hanem a turistacsalogató kilátók, ahonnan csodálatos panorámában gyönyörködhetünk. Természetesen a profi túrázók se kattintsanak el, hiszen jó néhány impozáns kilátópont megtekintését beiktathatjuk akár az aktuális Kéktúra-szakaszunk teljesítése közben is.
Az utóbbi időben sajnos nem sok jó hírt lehetett olvasni kilátótémakörben, pedig az utóbbi néhány évben Magyarország szerencsére jó pár csodás új és felújított építménnyel gazdagodott. Ezekből a régi új turistacélpontokból válogatunk most össze egy csokorra valót, három kategóriára bontva, amelyek között remélhetőleg a hegyek, a különleges, egyedi építészeti megoldások és a Balaton szerelmesei is megtalálják a nekik tetszőt.
Galya-kilátó, Galyatető (Mátraszentimre)
Magyarország legmagasabban álló, kifejezetten e célból emelt építménye a 960 méteres magasságba törő Galya-kilátó.
Mivel az eredetileg 1939-ben épített, 17 méteres kilátó körüli fák az évek során túlnőttek az építményen, 2015-ben hozzá kellett építeni egy vasbeton toldást. Ennek köszönhetően ma már röpke 162 lépcsőfok megmászása után 360°-os körpanorámában gyönyörködhetnek az idelátogatók. Nem is akármilyenben, hiszen innét három hegységünk is megcsodálható: a Bükk, a Börzsöny és a Cserhát. Tiszta időben pedig a Mecsek, sőt a Magas-Tátra hegyvonulatai is láthatók.
Közeli kiránduló célpontok: Mátra-nyereg, Mátrafüred, Kis-kő, Kékestető, Csatorna-völgy, Sas-kő, Disznó-kő.
Extrák: Aki igazán különleges, nomád élményre vágyik, akár a kilátóban is éjszakázhat. A felső három emeleten kialakított, árammal és wifivel ellátott bivakok díjmentesen igénybe vehetők, illetve csak takarítási díjat kell fizetni. Aki ilyen kalandra vágyik, mindenképpen vigyen magával hálózsákot!
A kilátó közelében található Galyatető Turistacentrum üzemeltet itt apartmant és bakancsosházat, de sátorhely bérlésre is van lehetőség. A turistacentrum épületében található étteremben pedig reggelihez, meleg vacsorához és forró italokhoz juthatnak a megfáradt túrázók.
Galya-kilátó Fotó: galyacentrum.hu
Prédikálószéki-kilátó (Dömös)
Aki járt már itt, az valószínűleg megtapasztalhatta, hogy a Visegrádi-hegység 639 méter magas csúcsa, a Föld szívének is nevezett Prédikálószék különleges és igazán spirituális hangulatú hely. A Dunakanyar egyik legpompásabb panorámája tárulhat elénk innen, ám a környező dús erdőségek miatt sajnos sokáig csak részlegesen lehetett rálátni a tájra. Régi adósságot róttak le tehát 2016-ban azzal, hogy végre átadták a 12 méter magas kilátót, ahonnét végre teljes szépségében csodálhatjuk meg a Dunakanyart. A kilátó egyes szintjein található tájékoztatótáblák a térségben jelentős szerepet játszó magyar királyoknak állítanak emléket.
Az építés során a természeti kincsek megőrzésére és a környezetvédelemre is nagy hangsúlyt fektettek. Fontos volt érintetlenül hagyni a kilátópont természetes képződményét és védeni a terület állat- és növényvilágát is. Ráadásul az építkezéshez környezetre veszélyes anyagot nem használtak fel.
Közeli kiránduló célpontok: Rám-szakadék, Vadálló-kövek.
Extrák: két webkamera a kilátó tetején, ingyenes wifikapcsolat, tűzrakó hely, padok és asztalok.
Kilátás a Prédikálószékről Fotó: Kiss Viktória
Prónay-kilátó (Alsópetény)
Az Alsópetény melletti Romhányi-hegy Kecske-kő nevű 421 m magas csúcsára épült a Prónay-kilátó. A 23 méter magas építménybe 128 lépcsőfokot leküzdve juthatunk fel. A lucfenyőből épült kilátó teraszáról teljes körpanoráma élvezhető: látható innét a Börzsöny, a Selmeci-hegység a Szitnya csúccsal, a Szandavár, illetve a távolban a Karancs, a Mátra hegyvonulatai, a Gödöllői-dombvidék lankái, valamint a Naszály, a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai is.
A kilátó nevét a térségben korábban kiemelkedő kulturális és közéleti tevékenységet folytató Prónay családról kapta. A magyarországi evangélikus egyházban is fontos szerepet betöltő família nemességét még 1279-ben, IV. Kun László Árpád-házi királytól kapta.
Közeli kiránduló célpontok: Szanda vára, Csóványos, Naszály, Hollókő, Tepke-kilátó, Mátraverebély-Szentkút.
Extrák: Itt sajnos be kell érnünk a csodálatos kilátással. Fontos információ, hogy a fából készült Prónay-kilátó mellett a tűzrakás tilos!
Prónay-kilátó Fotó: Ipoly Erdő Zrt.
Ranzinger Vince-kilátó (Tatabánya)
Az igazán nem mindennapi formájú Ranzinger Vince-kilátó a Tatabánya feletti Csúcs-hegyen található. Az eredetileg 1980-ban felállított aknatorony egy két évvel korábbi szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket, ezért az építmény korábbi neve Bányász-kilátó.
A 30 méter magas szerkezetet 2008-ban felújították, ekkor kapta új nevét Ranzinger Vince bányamérnökről, aki 1933-ban bekövetkezett haláláig a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai bányaigazgatója volt, és számos – a szénbányászat fejlődéséhez hozzájáruló – technikai újítás fűződik a nevéhez.
A kilátó 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk: Tatabánya és a környező települések is jól láthatók, mint például Tata, Környe és Oroszlány.
Közeli kiránduló célpontok: Szelim-barlang, Turul-emlékmű, Gerecse Kapuja Látogatóközpont, János-forrás, Bányászati Múzeum.
Razinger Vince-kilátó Fotó: vertesnet.hu
Sasbérci Kilátó (Buják)
Aki látta az Aranyhaj című mesefilmet, vagy esetleg Terry Gilliam kosztümös horrorkalandfilmjét, a Grimm-et, annak ismerős lehet a Buják körüli erdők között 466 méteres magasságba törő Sasbérci kilátó.
A filmbe illően romantikus küllemű tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára építtette Pappenheim Szigfrid gróf, természetesen a felesége, Károlyi Erzsébet kérésére. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált: a földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg. Az 1930-as évektől az épületet sajnos elhanyagolták, szép lassan az enyészeté lett. Az omladozó tornyot először 2001-ben állították helyre, 2017-ben pedig újabb felújításon esett át, ennek során időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, és megújult a torony belseje és környezete is.
A külcsín és a belbecs itt teljes összhangban van, ugyanis a Sasbérci kilátóból fantasztikus látvány tárul elénk a Börzsönytől a Mátráig, tiszta időben pedig akár a Tátrát is megpillanthatjuk. A kilátó ezenkívül remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára is.
Közeli kiránduló célpontok: Bujáki vár, Szanda vára, Kálvária-hegy.
Fontos: Mivel nem klasszikus nyitott kilátóról van szó, hanem az épület belsejében haladva lehet feljutni a tetőteraszra, a nyitva tartása sajnos korlátozott. Jelenleg előzetes bejelentkezés nélkül hétvégéken és ünnepnapokon 9 és 17 óra között látogatható.
A Sasbérci kilátó Fotó: Rajkai Péter instagram.com/peter.rajkai
Írottkő-kilátó (Kőszeg)
A 884 méter magas Írott-kő egyik legnagyobb érdekessége, hogy nemcsak a Kőszegi-hegység és a Dunántúl, hanem Burgenland legmagasabb pontja is. A neve németül Geschriebenstein, ami gyakorlatilag annyit tesz: „megírt kő”.
A hegytetőn 1913-ban épült kilátó egyszerre két ország területén fekszik, így Magyarország és Ausztria irányából is látogatható. Ez ma már természetes, de nem volt mindig így: a vasfüggöny leomlása előtt a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte, és az osztrák oldalon hagyta, így látogatni is csak onnan lehetett.
Na, de honnan is eredhet az elnevezés? Mit is írtak a kőre? A kilátótól nagyjából 40 méterre, osztrák területen található az a sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C, B és E betűk, amelyek feltételezések szerint a Batthyány- és az Esterházy-birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana).
Érdekesség, hogy itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. A kilátó tetejére érve igazán nem mindennapi, földrajzilag és történelmileg is érdekes kilátás tárul elénk. Innen ugyanis jól látható a nyugati világot és a szocialista országokat hosszú ideig elválasztó vasfüggöny egykori nyomvonala is, amelyet az azóta kinőtt nyírfaerdő jelez. Tiszta időben ellátni innét a Fertő-tóig, a Balatonig és az osztrák Schneeberg és Rax csúcsaiig is.
Közeli kiránduló célpontok: Kőszeg városa, Hörmann-forrás, Szent Vid-kápolna, Cáki skanzen, Hétforrás.
Írottkő-kilátó Fotó: Írottkő Natúrpark, Győrfi Szabina
Xantus János Gömbkilátó (Balatonboglár)
Balatonboglár vulkanikus eredetű várdombjának csúcsán, 165 méteres magasságban áll a település talán legismertebb látványossága, a gömbkilátó. Eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállítás híres jelképe, a „Magyar Atomium” ihlette a Kádár István mérnök tervei alapján megépült kilátót. A 15 méter átmérőjű gömb alakú szerkezet az 1970-es évek végén került Balatonboglárra, ekkor kapta a Xantus János Gömbkilátó nevet.
Csíktaplocai Xántus János (1825–1894), avagy az Amerikai Egyesült Államokban ismert nevén John Xantus de Vesey természettudós, utazó, néprajzkutató volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Növény- és állattani kollekciójával jelentősen gazdagította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét, ő volt a Fővárosi Állat- és Növénykert és a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának első igazgatója, valamint négy kalandos útikönyv és több mint kétszáz ismeretterjesztő írás szerzője.
A kilátót eredetileg egy belső üvegburkolattal tervezték, hogy a belsejében vendéglátóipari egység is működhessen, de a természeti erők ezt nem tették lehetővé. Érdekesség, hogy a gömbkilátó erős szélben akár több métert is lenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így nem kell attól tartani, hogy egyszer csak legurul a dombról.
A gömböt Zics László építész javaslatára díszkivilágítással látták el, amelynek köszönhetően sötétedés után az északi partról is kiválóan látható. A 21. századra meglehetősen leromlott az állapota, így 2012-ben felújították, és ma újra biztonságos.
Extrák: padok, asztalok, büfé, kalandpark és egy szuper bobpálya.
Xantus János Gömbkilátó Fotó: Kozma Szonja
Őrtorony-kilátó (Tihany)
Az Őrtorony-kilátó a Tihanyi-félsziget közepén, a 216 m magas Apáti-hegyen épült. 2016-ban adták át. Az építmény organikus anyagokból, fából és terméskőből áll, formája pedig az egykor ezen a területen található ókori római őrtornyokat idézi. Három, teljes egészében körbejárható szintje – melyek 3 és fél, 7, illetve 10 és fél méteres magasságban találhatók – felfelé szélesedik, ezzel is az ókori őrtornyok külsejét elevenítve meg. A kilátó teljes magassága 16 és fél méter.
A kilátóból szinte az egész Balaton látszik: feltárul az apátság, a Külső-tó, a kisebb Belső-tó, a háttérben pedig Balatonfüred. Déli irányba pillantva láthatjuk Zamárdit, Szántódot, Balatonföldvárt, nyugat felé tekintve pedig a Csúcs-hegyet, a Nyereg-hegyet, valamint Örvényest, Aszófőt, Udvardit és a Sajkodi-öbölt csodálhatjuk meg.
A közeli kilátósziklák élővilágának védelme érdekében mindenképpen az ajánlott útvonalakon közelítsük meg a kilátót! A 71. sz. főút és a Tihanyba bevezető közút csatlakozásában kialakított parkolóból indul a jelölt ösvény. A jelzés az Őrtorony-kilátót érintve egészen a Levendulaházig tart. A sárga jelzésű turistaútról ágazik le a sárga háromszög jelzésű turistaútvonal, amely közvetlenül eléri a kilátót, majd becsatlakozik a Csúcs-hegyre felvezető zöld háromszög jelzésű turistaútba. A Tihanyból induló zöld T jelzéssel jelölt, csak gyalogosan bejárható Lóczy Lajos-tanösvényen szintén eljuthatnak a kilátóhoz.
Őrtorony-kilátó Fotó: Kiss Viktória
Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátó (Balatonföldvár)
A balatonföldvári Magasparton található kilátó tulajdonképpen egy különleges, hajó formájú épület, melynek árbóca a Balaton-part legmagasabb épített kilátójának számít. Maga a kilátótorony 25 méteres, de az alatta elterülő 40 méter magas partszakasznak köszönhetően mintegy 70 méteres magasságból csodálhatjuk meg a balatoni panorámát.
Ez a hely a Balaton-rajongóknak már csak azért is kötelező, mert az épületben az érdeklődőknek állandó interaktív kiállítás mutatja be a balatoni hajózás és vitorlázás történetét. Nem is akárhogyan, hanem terepasztalok, makettek, filmvetítések és szimulátorok segítségével.
Balatonföldvári kilátó Fotó: Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont és Kilátó
Extrák: A látogatóközpontban konferencia- és moziterem, rendezvényhelyszínként is üzemelő kávézó, valamint játszószoba is található. Ezenkívül a családosoknak jó hír, hogy az épület melletti pázsitos részen játszótér is várja a kicsiket.
A kilátó és látogatóközpont minden nap 10-től 20 óráig van nyitva, a belépés 3 év alatti babáknak ingyenes. Az állatbarátok is örülhetnek, mert a hely kutyákkal is látogatható.
Forrás: balatonfoldvarikilato.hu
(forrás: greendex.hu)