Fenntarthatósági Témahét

A jubileumi témahétre 1902 iskola (közülük 90 a határon túlról) regisztrált, a rendezvényen 450 ezer diák vett részt valamilyen formában. A témahét két állandó témája, a hulladék és a tudatos fogyasztás mellett idén is három kiemelt kérdéskör köré szerveződtek a tanórai programok, a versenyek és a pályázatok: talaj és biodiverzitás, mesterséges intelligencia, zöldenergia-források.

A témahétre történő felkészülést ebben az évben is a pedagógusok számára összeállított képzés segítette, a 18 magyarországi és hat határon túli képzésen több mint 700 pedagógus vett részt. Szakmai partnerünk, az Alapértékek Nonprofit Kft. oktatócsomagokat készített a résztvevőknek: az iskolai munkához és a témahéthez kapcsolódó foglalkozások megtartásához ebben az évben 36 óra-, illetve projekttervet érhettek el a témahét honlapján pedagógusok.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, Áder János a témahéten két rendhagyó tanórát tartott. Az első napon, április 7-én Ássunk a mélyére – a talaj élete címmel a Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskoláinak diákjai és a Z-szakos hallgatói előtt tartott előadást. A helyszínen 600 diák hallgatta az előadást, az élő közvetítést több száz helyszínen figyelték. A volt köztársasági elnök témahét keretében tartott második tanórája egyúttal a 100. klímaelőadása is volt: a Magyarlak-Csörötneki Általános Iskola diákjainak a klímavédelem fontosságáról beszélt.

Az Országházban tartott nyitórendezvényen az előző évi témahét legaktívabb közreműködőit Zöld Tündér díjakkal jutalmazták. A díjátadón beszédet mondott Sódar Gabriella, a Kék Bolygó Alapítvány operatív és projekt igazgatóhelyettese.

A Kék Bolygó Alapítvány is képviseltette magát a budapesti Akvárium Klubban rendezett IV. Klímahősök konferencián. Az UNICEF Magyarország által szervezett ifjúsági klímatalálkozón munkatársaink játékos víz-kvízzel és sok érdekes információval várták az érdeklődő felsőtagozatos és középiskolás fiatalokat.

(Fotó: MTI/Oláh Tamás)

A hagyományoknak megfelelően a programsorozatot egyéni és csoportos versenyek és pályázatok kísérték, továbbá – ahogy a korábbi években is – a Diákok a fenntarthatóságról kutatássorozat, amelynek fókuszába idén a klímaérzelem, a klímaszorongás került.

A diákok ebben az évben bekapcsolódhattak a Planet Lens által kiírt nemzetközi természetfilmkészítő pályázatba, és részt vehettek a TeSzedd! hulladékgyűjtési akcióban is.

Különleges lehetőség volt a Zöld Híd önkéntes szakértői programhoz történő csatlakozás: az iskolák számára elérhetővé váltak az óralátogatásokat vállaló önkéntes szakértők, valamint a külső programhelyszínek kínálta fenntarthatósághoz kapcsolódó foglalkozások.

Idén kilenc ország (Ausztria, Dánia, Ecuador, Hollandia, Japán, Kolumbia, Németország, Svédország és Üzbegisztán) Magyarországra akkreditált nagykövetsége is csatlakozott a Zöld Híd programhoz.

A Témahét célja a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. Globális felmelegedés, vízhiány, csökkenő energiakészlet, klímaváltozás, olyan veszélyek, amik fenyegetik Földünket, ha gyorsan nem változtatunk szemléletünkön és magatartásunkon.

A szemléletváltásra a gyerekek a legfogékonyabbak, ezért nagyon fontos, hogy már az iskolában megismerjék a téma jelentőségét, és hogy kis odafigyeléssel ők is tehetnek a Föld védelméért.

Minden hazai és határon túli nevelési-oktatási intézmény részt vehetett a témahéthez kapcsolódó programokon, illetve szervezhette meg az adott témával összefüggő tanítási órákat, foglalkozásokat. A megadott témákat három korosztály számára (alsó tagozat, felső tagozat, középiskola) kidolgozott tematikus óratervek és mintaprojektek segítségével dolgozták fel.