Áder János podcastja

Kék Bolygó: Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

#138 – Kiszáradó tavak és talaj – okok és megoldások

Gyakorlatilag már 2017 óta merül a talajvíz tartaléka, kisebb-nagyobb aszályos időszakok váltják egymást Magyarországon, mondja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatója. A 70-es évek vége óta kiszáradó Homokhátságon például több helyen 10-12 métert (!) csökkent a talajvízszint. Bíró Tibor ismerteti a lehetőségeket, a lehetséges megoldásokat. A beszélgetésben szóba került az illegálisan fúrt kutak helyzete, használata és szabályozására egy javaslat. Sőt, még azt is megtudhatják a Magyar Hidrológiai Társaság alelnökétől, hogy a mesterséges intelligencia és a kínai műholdak hogyan segíthetnek a vízkészletek pontos feltérképezésében, illetve a várható csapadék eloszlásának előrejelzésében.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#137 – A magyar szavanna – kamillával és pipaccsal

Szavannaszerűvé kezd válni a magyar Alföld a mintegy féléves, aszályos, hőhullámokkal teli időszakban – mondja Jakab Gusztáv biológus, aki évente 2-300 km-t tesz meg gyalog a magyar pusztában, hogy figyelemmel kísérje annak változásait. Legtöbbször ezeket fotókon dokumentálja is.
Az ELTE Természettudományi Karának docense szerint nyáron a jószágok – zöld felület híjján – már nem tudnak legelni, és a szőcskék, lepkék is eltűntek, helyettük legyek jelentek meg nagy számban.
A szakember hozzáteszi, az Alföldet mindig is jellemezték a klímatikus változások, már a középkorban is, de ma már nagyon nagy mennyiségű víz hiányzik. Úgy véli, egy Békés megye nagyságú területet kellene – mozaikszerűen – elárasztani vízzel, hogy javuljon a helyzet. Felhívja a figyelmet az észszerű tájhasználatra is, ami azt jelenti, bizonyos növények termesztésétől el kell búcsúzni. Öröm, vagyis szépség az ürömben, hogy tavasszal azért megmutatja az arcát az élet: soha korábban nem volt akkora kamillavirágzás, mint manapság. Nyáron pedig nagyon sok pipacs jelenik meg az Alföldön.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#136 – Viharok előrejelzése, pontosabb GPS – mit ad nekünk Kapu Tibor?

Memóriahab, csecsemőtápszer, vezeték nélküli elektronikus eszközök, számítógépes egér, okostelefonok kamerái, GPS, napelemek. Tudja, mi ezekben a közös? Az űrkutatás. Utóbbi nélkül ezek nem lennének a mindennapjaink részei. A második magyar űrhajós 25 kísérletet végzett a Nemzetközi Űrállomáson. Ezeket magyar egyetemek és cégek tudják majd hasznosítani. Kapu Tibor napjaink egyik legnépszerűbb közéleti szereplője. Küldetése nem csak a gyerekeknek ad egy űrbéli álmot, de magyar szakembereknek is biztosít sok muníciót újabb hazai kutatásoknak.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

#135 – Most megtudhatja, ki termeli a magyar élelmiszert

Az agráriumban a fenntarthatóság a termelés fenntarthatóságáról is szól – mondja az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Ez azt jelenti, hogy ár – érték arányban elérhető termékeket kell letenni a fogyasztók asztalára. Ondré Péter szerint az OMÉK részben azt a célt is szolgálja, hogy a határon belüli és túli kistermelőket megismertethessék a vásárlókkal. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt szervező AMC ügyvezetője beszél arról is, hogy már rendelkeznek műholdas víztérképekkel, amelyeken látni mennyi vetőmagot kell kijuttatni a földekre, milyen a talaj vízellátottsága vagy éppen mekkora az aszálykár.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#134 – Elfújja-e a szél(energia) az atomenergiát?

2000 óra van minden évben, amikor sem szél-, sem napenergiával nem lehet számolni. Ez az év mintegy negyede – mondja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja. Aszódi Attila szerint ezért kell az energiamix, amelynek része zsinóráram termelő erőmű. Emellett a tároló kapacitás növelése is szükséges. A magyarországi villamosenergia fogyasztás 36 százalékát adja a paksi atomerőmű, míg a napenergia – az elmúlt hat esztendőben tapasztalt növekedés következtében – a 14-15 százalékát. Mindeközben fokozatosan csökken a magyar áramimport. Míg a 60-as években 60 százalék környékén volt, manapság már jóval 30 százalék alatt van. A szakember beszélt arról is, hogy meglátása alapján az idei év vége helyett leghamarabb 2033-ban indulhat el Paks 2.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#133 – Észrevétlenül fogyasztunk egyre több energiát

Idén tavasszal 60 millió ember maradt áram nélkül Portugáliában és Spanyolország nagy részén majdnem félnapra.
Leállt a tömegközlekedés, hosszú sorokban vesztegeltek az utcákon az autók a kikapcsolódó közlekedési lámpák miatt, nem lehetett telefonálni, internetezni, készpénzt felvenni, bankkártyával fizetni, és sok háztartásban nemcsak a világítás, de a szivattyúk leállása miatt az ivóvíz is elérhetetlenné vált. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja szerint ez az eset az ellátásbiztonság fontosságára hívja fel a figyelmet. Különösen olyan korban, mint a mostani. Aszódi Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország villamosenergia felhasználásának tízszeresét teszi ki a világ szerverparkjainak energia igénye minden évben. És ez utóbbi, öt esztendőn belül – részben a mesterséges intelligencia terjedése miatt – akár meg is duplázódhat..

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#132 – Több legyet egycsapásra – magyar fehérje takarmány állatoknak

Tudta, hogy a fekete katonalégy haszonállat? Bizony az, hiszen az Agroloop üllői üzemében a lárvájukból prémium minőségű takarmány alapanyag lesz, fehérjeliszt és zsír, továbbá a trágyájukból kiváló talajjavító. Percze Rajmond, a cég társalapítója és ügyvezetője szerint a fenntarthatóság magasabb szintjére léphetnek az agráriumban, ugyanis az alacsony értékű, sokszor kidobásra ítélt, ám takarmány minősítésű élelmiszeripari melléktermékeket is tudják hasznosítani. Mindezt ráadásul jóval kisebb energia és víz felhasználással, mint amennyi a konvencionális fehérjeforrásokhoz szükséges. Az üzemből kikerülő alapanyagok felhasználásával készült tápokat előszeretettel fogyasztják a baromfik és a házi kedvenceink, a kutyák és a macskák, de a szárított lárvát – akár magában – a gekkók is. Az iparág pedig óriási fejlődési lehetőség előtt áll.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#131 – Mennyi pénz kell az egészséges élethez?

A fenntarthatóság nem pusztán egy manapság divatos kifejezés. Sok esetben eleink is erre törekedtek, csak nem ezt a szót használták rá. A 21. században egyre inkább az egészséges élet (egyik) kulcsa is lehet. Az ENSZ környezetvédelmi programjának fenntartható pénzügyi tanácsadója szerint 2050-ig világszinten 200 ezer milliárd dollárt kellene beletenni a gazdaságba, hogy elérjük a klímasemleges állapotot. Gyura Gábor közgazdász azt mondja, ez éves szinten globálisan az Egyesült Államok GDP-jének negyedét teszi ki. És hogy mit jelent mindez? Új munkahelyeket, új, modern eszközöket, környezetbarát, modern épületeket. Ennél is egyszerűbben fogalmazva: egy egészségesebb életet.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#130 – A palackvisszaváltás első éve – vannak még gyermekbetegségek

A PET palackok majdnem 90 százalékát visszaváltják az emberek az idei év első hónapjaiban átlagosan. A MOHU vezérigazgatója ezzel együtt azt mondja, száz REPONT automatából legfeljebb csak öt szokott üzemen kívül lenni valamilyen ok miatt. Pethő Zsolt szerint a sütőolaj leadás támogatásában is van még hova fejlődni, hiszen egy főre vetítve, Ausztriában tízszer többet gyűjtenek össze. Miközben egy csepp sütőolaj többszáz liter vizet szennyez el. A következő időszakban a hulladékgazdálkodási vállalat szeretne tíz hulladékudvart nyitni, félmillió új szelektív kukát kihelyezni, valamint robotizálni a hulladék válogatását. Na, de mi legyen az ételmaradékkal? A MOHU már teszteli azt a rendszert, ami erre is megoldást kínál.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#129 – Ahol a hagyomány legyőzi a digitális világot

Egy általános iskola, ahonnan kitiltották a mobiltelefonokat és a digitális eszközök egy részét egészen a nyolcadik osztály első félévéig. De nemcsak az intézményben, hanem – a szülők együttműködésével – otthonról is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás nem jelent stresszt, sokkal inkább élmény. A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója ezzel együtt azt vallja, a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően fejlesztik a gyerekeket, csak ehhez a népdalokat, a néptáncot, a népmeséket és a népi kézművességet használják. A digitalis világ más dolgai azonban az oktatás részét képezik, ugyanis ez a kultúra nemcsak a „gépezést” jelenti, hanem azt, hogy a gyerekek tudjanak algoritmikusan gondolkozni. Horváth Szilárd szerint ezzel olyan agyterületeket mozgatnak meg, amelyeket csak ezzel a módszerrel lehet és leginkább ebben a korban. És mi ezért a jutalom? A magasszintű együttműködés egymással, továbbá tisztelettel kezelik a családi, baráti kapcsolataikat.
A beszélgetés ITT megtekinthető.