Áder János podcastja

Az éghajlat változása a bortermelést is érinti. A gyakoribb aszály és a talajvíz csökkenése komoly kihívást jelent. Ifjabb Szepsy István szerint manapság sokkal nagyobb biztonsággal lehet készíteni, ráadásul versenyképes is lett a fehér, száraz bor a tokaji borvidéken. A borász ezt egyértelműen a klímaváltozásnak tudja be. Ezzel együtt a tokaji a szakmában ugyan világhírű, de az általános fogyasztóknál már kevésbé ismert. Ez leginkább a termőterület nagyságának tudható be, ugyanis a borvidék éves termelése New York és agglomerációjának egyhónapnyi borfogyasztásának felel meg. Mit lehet tenni ilyen körülmények között; hogyan reagálnak a bortermelők a változó klímára és fogyasztásra? Európa egyik legjobb borászata díjjal is kitüntetett pincészet vezetője adja meg a válaszokat.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Nem azonos a szovjet – amerikai hidegháborús viszonnyal a mai geopolitikai helyzet. Az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke szerint az Egyesült Államok és Kína között első körben meg kell találni a tudományos együttműködési kereteket. Kőrösi Csaba azt mondja, itt nem a katonai, biztonságpolitikai területekre kell gondolni, hanem az élelmiszerbiztonságra és -termelésre, valamint az újabb vírusok megjelenésének tükrében a humán egészségügyre, illetve életre. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója nagy kérdésnek és egy technológiai ugrásnak tartja, hogy a változó klíma közepette a jelenleg meglévő területeken a mainál jelentősen nagyobb lakosság számára hogyan lehet kevesebb vízzel előállítani a mostanihoz képest 30-40 százalékkal több élelmiszert. Ez az egészséges lét kérdését érinti.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Az utóbbi 15 évben 25 százalékkal lett gyorsabb a hőmérséklet emelkedése – mondja az ENSZ Közgyűlésének korábbi elnöke. Kőrösi Csaba szerint történelmi csúcson a károsanyag kibocsátás, növekszik a károk mértéke. Számos törékeny ország az összeomlás szélére került. Mindeközben a legtöbb fosszilis energiát termelő államokban tanácskoznak több, mint 60 ezren a klímaváltozásról. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója felhívja a figyelmet arra is, hogy Kína messze több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a teljes Európai Unió, és hamarosan lekörözi az Egyesült Államokat. Mindehhez Áder János hozzáteszi, ideológia és illuziómentesen kellene tárgyalni, nem évente egyszer, hanem folyamatosan, valamint nem több tízezer embernek, hanem a G7-es vagy G20-as országcsoportok vezetőinek, hogy eredményt érjenek el az éghajlatváltozás lassításában.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Ahol a lányok verését a szerelem jelének tartják. Amikor az uzsora a túlélés záloga. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a reménytelenséggel átszőtt életeket és településeket próbálja megváltoztatni, vagy legalább jóbbá tenni. A sikert nem adják ingyen, apróbb örömök már boldogságot jelentenek. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a Fény utcai piacon működő automataboltjukat, pékségüket és bisztrójukat mutatja be, melyek termékeit a felzárkózó településeken élők termelik. A Rózsadomb mellett kapható lekvár, szörp, a kifli alapanyaga vagy éppen a fine dining ebéd mögött nagyon nehéz emberi sorsok vannak. Vecsei Miklós úgy fogalmaz, ha az ezeket a fogyasztóknak elmondják, hol készültek a magas minőségű termékeik, akkor az többet ér, mint ha azt mondaná, hogy a hátrányos helyzetű romák lakta települések megmenthetők.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Évszámokhoz lehet kötni, hogy egyes élőlények mikor haltak ki az elmúlt 300 évben – mondja Juhász Árpád. Szakértők szerint a jelenleg zajló hatodik kihalási hullámban a nyolcmillió állatfajból egymillió veszélyeztetett. A 2025-ben 90 éves geológus a világ 200 ezer gleccseréből kétszázat személyesen is felkeresett. Úgy látja, ezek az északi és déli féltekén egyaránt látványos olvadásnak indultak. Grönland nyugati partjainál például többmillió tonna (!) jégszilánk úszik. A népszerű televíziós eddig több, mint százezer fotót készített. A Kék Bolygó Alapítvány által támogatott legújabb albumában, a Gyerekek a nagyvilágban címmel megjelent kötetben is bemutat ebből jó néhányat. 30 országot járt körbe és figyelte meg, miként hat a vallás a fiatalokra. Ugyanis, mint Juhász Árpád fogalmaz, a geológus és a teológus között csak egy betű az eltérés…

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Miközben Amerikában és Ausztráliában már többen átálltak rá, Magyarországon nem egészen félszázan művelik „no-till” technológiával a földjüket. A szántást elhagyva, forgatás nélkül termelnek a területükön. Berend Ferenc 2011 óta saját somogyi birtokán kísérletezik vele, és mint mondja, még mindig tanulási szakaszban van. A 49 éves agrármérnököt sokan „csodabogárnak’ tartják azért, mert több ponton szembe megy a hagyományos gazdálkodással. Nem használ műtrágyát és különböző vegyszereket, így egészségesebb élelmiszert tud előállítani. Úgy fogalmaz: ennél a művelésnél gondolkozni kell a következő lépésekről, éppen ezért vannak és lehetnek hátulütői a munkájának. Mindenesetre az tény, hogy az aszályos időszakokat jobban át lehet ezzel vészelni, ugyanis a talaj jobban megtartja a vizet. A Somogyi Kószáló Farmon 2020 óta foglalkoznak állattartással is, ami a rendszer része. Ugyanis az állatok tápanyag-utánpótlással látják el a földeket.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A klímaváltozás sokszor történelmi folyamatokat indított be, jelentősen átrajzolva bizonyos társadalmak mindennapjait – mondja Rácz Lajos. A klímatörténész a fordítója a nemrégiben megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötetnek. Római optimumnak nevezzük azt a csaknem négy évszázados időszakot, amikor Európában a Kr. u. 1. század végétől egy melegebb és szárazabb időjárás köszöntött be. Ezekben az évszázadokban például a Kárpát-medence klímája a mai észak-olaszországihoz hasonlított. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának egyetemi tanára szerint az elmúlt 35 évben gyorsult fel a globális felmelegedés, miközben a XIX. század végén még kis jégkorszakról beszélhettünk. Érdekes módon Magyarország esetében az Alföld és a Dunántúl más tendenciákat mutat. És hogy mire számíthatunk? Rácz Lajos úgy véli, a jövő még nyitott, és sarlatánnak nevezi azt, aki jóslásokba bocsátkozik.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Lakhatás, egészségügyi ellátás, taníttatás, munkahelyhez juttatás. Egyebek mellett ezekben nyújt segítséget 178 felzárkózó településen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és további 28 közreműködő szervezet Magyarországon. Vecsei Miklós alelnök azt mondja, néhány éven belül 300 településen szeretnének jelen lenni, és akkor már mintegy 300 ezer ember életét tudják jobbá tenni. Az 5 évvel ezelőtt indult program nem mentes a kudarcoktól, éppen ezért fogalmaz úgy a miniszterelnöki biztos, hogy „értésre” van szükség. Az odafigyelés különösen fontos, ugyanis a következő 20 évben az itt születtek a magyar lakosság 7-8 százalékát teszik majd ki. És hogy lehet mindez fenntartható? Hát, így: 20 településen már úgynevezett mini naperőművekkel látják el árammal az ottélőket, 39 településen pedig bevezették azt a telemedicina szolgálatatást, amelyre már a japán kormány is felfigyelt.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Vannak veszélyei a klímaváltozásnak, de az alkalmazkodás és a megoldások mérsékelhetik ezt – mondja a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrző Központ főigazgatója. Baktay Borbála szerint a 65 éve működő magyar intézet nem egy múzeum; kiemelt feladata, hogy elérhetővé tegye a gyűjteményében lévő fajtákat. Az elmúlt 10 évben megtízszereződött a tőlük kiküldött fajták száma, amelyet házi kertekben is kipróbálnak. Nem mellesleg a világon működő 1700 génbank közül a tápiószelei a növényi gyűjteményét tekintve az első húszban van. A központnak nagy szerepe van, illetve lesz abban, hogy az éghajlat változása miatt mit lehet majd termelni Magyarországon.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Egy hosszú, forró és száraz nyár után árvíz vonult át Magyarországon. A szélsőséges időjárás változásra készteti a magyar mezőgazdaságot. Az agrárminiszter szerint ehhez tudnak adni támogatásokat, a szükséges fordulatot azonban a gazdák szemléletében is végre kell hajtani. A kukoricia helyett jöhet a cirok vagy a szója, a bogyós gyümölcsöknél pedig a technológiai váltás jelentheti a kiutat. Nagy István beszél még a víztározók szerepéről, valamint arról, hogy az Európai Unió által tiltott öntözés helyett miként lehet megoldani a földek vízellátását.

A beszélgetés ITT megtekinthető!