Áder János podcastja

Az már kijelenthető, hogy az egész bolygót tekintve érvényesül a másfél Celsius fokos felmelegedés az iparosodás előtti időszakhoz képest – mondja a Magyar Agrártudományi Egyetem Növénytermesztési-tudományok Intézetének igazgatóhelyettese, aki 3-4 meteorológiai tényezővel is tudja bizonyítani a klímaváltozást. Kovács Gergő Péter ezért az ehhez való alkalmazkodást nevezte a legfontosabbnak a mezőgazdaságban. Ennek szükséges elemei között kiemelte a vízmegtartást, a kíméletes talajművelést, a stressztűrő növényekre való átállást, a precíziós gazdálkodást, valamint az agrárerdészetet. De nincs új a nap alatt: visszatérhetnek olyan már elfeledett növények az itthoni gazdálkodásban, amelyek réges-régen még a népmesékben szerepeltek.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Nyáron működnek a legnagyobb hatékonysággal a napelemek. A napenergia felhasználásának részarányát tekintve Magyarország a világ élbolyába tartozik. Ezért is fontos a budapesti Műegyetem által is validált akkumulátor-szimulációs modell, amit a magyar Planergy Solutions fejlesztett ki. A nagy ipari fogyasztóknál az energiatárolók műszaki és pénzügyi modellezésével támogatják a bevételi források és kiadások részletes elemzését. Ennek segítségével az adott projekt számára optimális teljesítményű napelemes és akkumulátoros rendszer meghatározásával tudnak a nagyipari felhasználók olyan megoldást találni, ami tipikusan 30-70 százalékban tudja biztosítani az önellátást a villamosenergia terén. Szűcs Marcell ügyvezető szerint az energiapiaci szereplőknek, a tanácsadóknak, és a mindenkori kormánynak is kiemelten fontos közös feladata azt tudatosítani, miként lehet a leghatékonyabban megtermelni és felhasználni az energiát.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

1980 óta Európa a legjobban melegedő kontinens a világon. Az egész földrészen visszaszorulóban van a hó és a jég – mondja a HungaroMet munkatársa. Lakatos Mónika éghajlati szakértő szerint Magyarországon – részben emiatt – különösen sérülékeny a vízháztartás, folyóink vízpótlása. Az 1901-ig visszanyúló adatsorokban azt látják, hogy egyetlen évszak csapadékmennyisége csökkent szignifikánsan, ez pedig a tavasz. A legtöbb esetben kevesebb napon hullik le ugyanaz a csapadékmennyiség. Ez, és az egyre gyakoribb szeles időjárás miatt nem jut elegendő víz a földekbe. Ráadásul – az előrejelzések alapján – azt valószínűsítik, hogy a téli, tavaszi aszályt követő nyáron akár 20 százalékkal kevesebb lehet az eső.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Egy magyar vállalkozás nyújt megoldást a növényeknek az aszályos időszakra. A FitoWool egy jelenleg alulhasznosított természetes erőforrást – a gyapjút – magas hozzáadott értékű, fenntartható megoldássá alakította. Veres Andrea növényorvos, az Agrologica Kft. társalapítója szerint a gyapjú ugyanis nem hulladék, hanem megújuló, biológiailag lebomló alapanyag.
A gyapjú pellet egyik legfontosabb előnye a talaj vízmegtartó képességének javítása. A gyapjú természetes szerkezete lehetővé teszi a víz hatékony megkötését és fokozatos leadását. Továbbá elősegíti a talajélet újraélesztését a mikroorganizmusok támogatásával, a humuszképződés ösztönzésével és egy hosszú távon termékeny, ellenálló talajszerkezet kialakításával. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem címzetes egyetemi docense megjegyzi még azt is, hogy a termékük hozzájárul a vegyszerhasználat mérsékléséhez.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Nincs új a Nap alatt. Napjaink trendinek nevezett hívószava lett a fenntartható életmód. Az elmúlt évtizedek alapján ez valahol érthető is, de száz évvel ezelőtt vagy még korábban ez a mindennapok részét képezte. Április 22-én a szentendrei Skanzenben nyílik egy kiállítás „Együtt a fenntarthatóságért!” címmel, amelyen bemutatják eleink jó gyakorlatait, együttal tippeket adva a látogatóknak arra, hogy ezt a jelenben miként kivitelezhetik. Nagyné Batári Zsuzsanna főigazgató-helyettes a podcastben bemutatja a tárlatot, mesél a burgonya felhasználásáról, biokertekről, a gyógynövények szerepéről, illetve a jóllétünkről.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Az úgynevezett környezeti teljesítmény indexben Magyarország még az Egyesült Államokat is megelőzi.
Ez a mutató az országok környezeti egészségének és ökoszisztémia-életképességének mérőszáma. Bartus Gábor környezetgazdász a 150-ik Kék Bolygó podcastben arról is beszél, hogy a kínai zöldfordulat háttere azért még igencsak barna, valamint hogy az amerikaiaknak a legrosszabb az ökológiai lábnyoma a világon. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára is azon kutatók között van, aki a bruttó hazai termék indexét, ismertebb nevén a GDP-t, szeretné megváltoztatni, ugyanis a Földön a környezeti és humán erőforrások is hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez, illetve az életminőséghez. Egészségesebb környezetben jobban és tovább élhetünk, tehát az egészségügyre kevesebbet kell költeni, tovább tudunk dolgozni. Vagy minél több a képzett ember, annál nagyobb az esélye az új, innovatív megoldások létrehozásának.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Amikor a hagyomány és az innováció találkozik egymással. A régi magyar parasztházak kialakításánál nem volt ismeretlen a szalma. Ugyanakkor számtalan tévhit van azzal összefüggésben, hogy a mai korban is lehet-e használni. Csak Franciaország területén nagyjából 5000 szalmabála épület áll jelenleg is, és számuk napról napra növekszik. Vannak közöttük egyetemek, iskolák, irodaházak, komplexumok, sportlétesítmények, óvodák, villák, passzív házak, lakóházak, és még rengeteg más funkciót ellátó építmény. Egy magyar házaspár – egyetemi kutatásokkal alátámasztva – bebizonyította a szalmabála-építés hatékonyságát a hőszigetelés, az energia és hangszigetelés terén. Stverteczky Tímea, a terméket gyártó SSH-System Kft. pénzügyi vezetője azt mondja, a szalmapaplan tökéletes azokra a szerkezetekre, ahol az a cél, hogy jó páraközlekedés, páragazdálkodás legyen az épületben. Sok esetben tapasztalni penészedést azoknál a házaknál, amik esetleg úgy lettek leszigetelve a hőhidasság miatt, vagy műanyag szigeteléssel, hogy nem tud a pára közlekedni, és megjelenik a penész a sarkokban, a mennyezeten.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

A világ legnagyobb autóipari konszernjei is felfigyeltek egy maroknyi magyar mérnökcsapat találmányára. Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője azt mondja, termékük egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet. Újításuk lényege, hogy az Onli-val felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni. A Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója megjegyezte: az Onli előállításakor a víz felhasználása jelentősen csökkent. A magyar fejlesztést a Planet Budapesten mutatták be február végén.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

Színészekkel, 21. századi installációkkal, megújult helyszínen, jövőbe mutató, de a jelen kihívásaival és azokra adható lehetséges megoldásokkal várja látogatóit a Planet Budapest február 25-től. A fővárosi Vasúttörténeti Parkban megtekinthető rendezvény több részből áll. Az első 5 napban 100 magyar vállalkozás mutatja be, hogy milyen válaszai vannak a fenntartható élet tekintetében különböző ágazatokban; legyen az az agrárium, az energia vagy a fogyasztás. Ezen belül szakértők 3 napon át konferenciákon is megvitatják ezeket. De hogy emellett valódi élménnyé is váljon a megszerzendő tudás, a gyerekeket és a fiatal felnőtteket is várja a rendező Kék Bolygó Alapítvány március 29-ig a Planet Ride-ra, a Planet Explorers-re és a Planet Heroes-ra. A Föld és az ember története, tizenkét kérdést körbejárandó élménykörút, valamint egy mesés küldetés a fenntarthatóságról, illetve arról, hogyan hatnak az ember döntései a környezetre. Az esemény kivitelezője, Unger Zsolt, az Unger and Partners ügyvezetője beszél a részletekről.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

A beszélgetés ITT megtekinthető.