Áder János podcastja

Egy fiatal magyar csapat fekete katonalégy lárvájából készít fehérjét, amivel fenntarthatóvá teszik az élelmiszerláncot a takarmány alapanyag oldalon. Tehát csak állatoknak szánják a terméket, nem embernek. Az Agroloop alapítója és ügyvezetője azt mondja, fehérjére szüksége van az állattartó telepeknek. Ezeket most sok esetben Dél-Amerikából szerzik be, még pedig szója formájában, ami GMO-s. Percze Rajmond szerint évi hatezer tonna fehérjét tudnak gyártani, ami ugyan még nem sok, de jelzésértékű, és tudnak bővülni. Ha egy fiatal haszonállatnak (például malacnak) adnak ebből, akkor jelentősen csökkenthető a mortalitásuk, a tyúkok jobb minőségű tojást tojnak. De a kutyák vagy egyéb más házi kedvencek emésztésére is hasznos. A körforgásos előállításnál keletkező rovartrágyának pedig talajjavító képessége is van. Ráadásul míg egy kg szójafehérje koncentrátum előállításához 500 liter vízre van szükség, egy kg rovarfehérjéhez elegendő 10 liter.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Egy magyar mérnökcsapat vizsgálta a szennyvíziszap lehetséges hasznosítását. Egyfelől kivonható belőle biogáz, másfelől viszont vannak benne olyan alapanyagok, amelyek visszanyerhetők. Ilyen például az ecetsav, amire a háztartási tisztítószerek nagy része épül. A használt vízből kivonható a szenny is, így ennek felhasználásával jön létre a Cycle termékcsalád. Taxner György vízépítő és szennyvíztisztítási mérnök, az UTB Envirotec vezérigazgató-helyettese azt mondja, ezzel még nincs vége: a szennyvíziszapból talajjavítóhoz is hozzájutnak, és dolgoznak további anyagok kinyerésén is. A magyar cég WC-, fürdőszoba, konyhai, ablak és padlótisztító termékeihez a nagy márkák árszintje alatt lehet hozzájutni, koncentrátum esetén pedig még ennél is gazdaságosabb. Tehát árban és környezeti hatásukban is versenyképesek tudnak lenni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Július 1-jétől már nem kerülhet forgalomba olyan italos üveg, PET-palack és alumínium doboz, amely nem visszaváltható. Természetesen a korábban gyártott termékek, amelyek még a boltokban vannak, továbbra is forgalmazhatóak, de figyelni kell arra, melyiken van visszaváltási díjas logo és melyiken nincs. A nagyobb boltokban 3000 REpont automata, a kisebb üzletekben pedig már mintegy ezer helyen lehet kézi visszaváltással leadni a palackokat, de ezek száma folyamatosan növekszik. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy egyéves működésük alatt már 2 százalékponttal növekedett az újrahasznosítási arány és Esztergomban átadták az első hulladékudvarukat is. Pethő Zsoltarról is beszámolt, hogy partnereiket arra kérték, az automaták mellett olyan lerakó konténereket is helyezzenek el (ahol még nincs ilyen), ahová be lehet dobni a nem visszaváltható üvegeket és flakonokat is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A klímaváltozás, a globális turizmus és kereskedelem miatt újabb szúnyogfajok érkeztek Magyarországra a meglévő 50 mellé: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az enyhe tél miatt idén már februárban megjelentek az emberre és állatra kellemetlen vagy éppen veszélyes rovarok. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa szerint ugyanis az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak, és képesek napközben is csípni. Kurucz Kornélia biológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa azt mondja, ezek a szúnyogok újabb betegségeket, akár trópusi eredetűeket is behoznak. A Dengue – (csonttörő) láz például már egyes európai országokban is okozott járványt. Azonban az egyén is tehet a szaporodásuk ellen, csak tudatosan kell cselekednünk (és nem a lecsapásról van szó).

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Tudta, hogy egy átlagos magyar szülő – a KSH adatai alapján – naponta mindössze 7 percet (!!) beszél a gyerekével? A születéstől kezdve digitális szabályokat kell bevezetni – vallja Steigervald Krisztián. A generációkutató a SopronFesten rögzített podcastben beszél arról, való igaz, hogy a digitális eszközök rabjává váltuk, de ebben az ember, a szülő szerepe is óriási. A klímaváltozásról, a fenntarthatóságról pedig beszélni kell, mert sokan bizonytalanok abban, mit és hogyan kell csinálni. A szakember szerint a 21. század az önismeretről szól vagy fog majd szólni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A veteránoktól kezdve a baby bommereken át az alfa generációig. Egy évszázad alatt több korcsoport is él, élt egymással, egymás mellett. Napjaink egyik legismertebb generációkutatója szerint egy – két emberöltő alatt olyan mélységű kulturális változások következtek be a világban és Magyarországon, amelyek nagy mértékben meghatározzák az értékekhez való viszonyulásunkat. Steigervald Krisztiántól egyebek mellett azt is megtudhatják, hány méterre kell eltolni ahhoz egy szelektív hulladékgyűjtőt, hogy még megmaradjon a környezettudatosságunk. Áder János pedig elárulja azt, hogy az ő gyerekkorában mi számított közösségi élménynek.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A századik adásához érkezett a Kék Bolygó podcast. Áder János még köztársasági elnökként kezdte el 2020. októberében a beszélgetés-sorozatot. A jubileumi műsorban ezúttal megfordulnak a szerepek: a beszélgetőtárs, Huszár András, a Green Policy Center társalapítója és igazgatója kérdezi a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) kuratóriumi elnökét. Szóba kerülnek az elmúlt három és fél év legjei; a víz, a föld és a levegő állapota Magyarországon, a KBKA tevékenysége, programjai és a jövő feladatai. Kiderül, mitől lesz különleges a 101-ik podcast és hogy novemberben az alapítvány vezetői is részesei lesznek a World Science Fórumnak a Magyar Tudományos Akadémián.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Már akkora mennyiségben van, hogy érdemes összegyűjteni a nem használt mobiltelefonokat. Az ELTE Természettudományi Kar Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense szerint az egyik megoldás az, hogy felújítják ezek elektronikáját, és később a mobilokat harmadik országokban eladják. Míg a másik út, hogy a készülékekben lévő fémeket kinyerik. Arany, ezüst, fém, platina – egyebek mellett ezek is megtalálhatóak a maroktelefonokban. Molnár Ferenc arról is beszél, hogy jelenleg vannak olyan földtani készletek, amelyeket itthon még nem termelünk ki, de a technológia fejlődésével egyre többet felszínre tudunk hozni és azokat a gazdaságban hasznosítani. Geotermiától a kavicsig, minden Magyarország ásványvagyonáról.ű

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A fenntarthatóság a diákoknak egyrészt aggodalomra, másrészt cselekvésre ösztönző kifejezés; egyúttal egy lehetőség is – vallja a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének mesteroktatója, aki az elmúlt években aktívan részt vett a Fenntarthatósági Témahét szervezésében és lebonyolításában. Április 22-étől már kilencedik alkalommal rendezik meg ezt, és több, mint 400 ezer fiatal kapcsolódik be a programokba. Szűcs Attila beszél arról is, hogy a Zöld Föld könyv alapján először idén lehet projektérettségit tenni a fenntarthatóságból. Szóba kerül az is, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a fentieken kívül támogatja azt a fenntarthatóságra felkészítő oktatási programot is, amely be lett építve a nappali pedagógus és óvóképzésbe is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Az ember elkényelmesedett és kezdjük elfeledni az egyszerű ételeket, ami a fenntarthatóság egyik alapja – vallja Gianni Annoni. Az olasz származású szakács és étteremtulajdonos szerint a Covid időszaka is megtanított minket arra, hogy az alapanyagokat (cukor, étolaj) be kell osztani, és adott esetben többször is fel lehet használni. A húsvéti olasz konyhában elsődleges a bárány, ami nem mellesleg leginkább Magyarországról érkezik az itáliai asztalokra. A tojás pedig a sózott tortákon jelenik meg. Mindezeken túl a családról, sajtokról és a képmutatásról is beszél a podcastban Gianni Annoni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!