Áder János podcastja

A Mesterséges Intelligencia (MI) képességkiegészítő technológia. Ha valamiben jó vagy, tovább fejlesztheted – vallja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. Rab Árpádugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ha valaki középszerű, és úgy használja, akkor könnyen termékké válhat. Ez viszont már veszélyes. Magyarországon jelenleg 6-700 ezer ember munkáját érintheti különböző mértékben a MI.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Nem kell félni a jövőtől, azt mi alakítjuk – mondja Rab Árpád. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutató Intézet tudományos főmunkatársa szerint fel kell készülni a klímaváltozás felgyorsulására és az elöregedő társadalom kettősségére. A jövőkutatótól megtudhatják azt is, mit jelent a „katedrálisépítő képesség”, és annak hiánya.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Prémium kategóriás vagy hozzáadott értékkel rendelkező termékekkel emelkedhet ki Magyarország az agráriumban – vallja a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke. Áder János a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban nézte meg, miként működik Európa egyik legjobb öntözőrendszere, hogyan irányítják egy táblagépről a vezető nélküli traktort vagy hogyan pihennek meg vízágyon a tehenek, amiket robotok fejnek meg. Lázár János azt mondja, mindenki számára hozzáférhető adatok birtokában a kisebb földterülettel vagy állatállománnyal rendelkező gazdáknak is segítséget nyújtanak ahhoz, miként tudnak hatékonyan fejleszteni a lehetőségeiknek megfelelően.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Július elsejétől a lakossági hulladékok begyűjtését és kezelését a Mol MOHU nevű cége irányítja majd. A lakosság ebből eleinte nem sokat vesz észre: július 1-től ugyanúgy elviszik majd a kukát a szolgáltatók a ház elől, mint korábban. Hosszútávon azonban komoly változások várhatóak, 2024. január elsejétől például visszatér a palackvisszaváltási rendszer. A MOL elnök-vezérigazgatója elmondja, milyen minőségi fordulat jön a hulladékok, vagyis a „nyersanyagok” feldolgozásában. Hernádi Zsolt beszél a közlekedés megújításáról, valamint a hidrogén új felhasználási lehetőségeiről is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Csak technológiával nem lehet megállítani a klímaváltozást. Szükség van „ökológiai és erkölcsi megtérésre” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána. A fizikus felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen szennyeztük a környezetünket. A mikroműanyagokat már a csecsemők is magukba szívják. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke megjegyezte: minden energiatermelő tevékenységnek és a közlekedésnek is van környezeti lábnyoma.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A korábbi Víz világtalálkozókon és a 2021-es PLANET-en mutatkozott be a nagyvilágnak a Pureco. A magyar cég azóta Ghánában kiépített egy szennyvíz-tisztítót, amit újabbak követtek. Kovács Károly, a Pureco ügyvezetője beszámolt arról, hogy helyieket is kiképeztek ezek üzemeltetésére, karbantartására. A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöki tisztségét is betöltő szakember elmondta azt is, fejenként 50-70 dollár ráfordítással minden afrikai ember tiszta, egészséges vízhez juthatna.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Gyorsuló ütemben zajlik a vízválság, bizonyos ásványi kincsek kimerülése és a klíma szerkezetének megváltozása – sorolta a borús jelenségeket az ENSZ Közgyűlés elnöke. Kőrösi Csaba nem a korábban kitűzött változtatási folyamatok továbbvitelét, hanem új irányok kijelölését, mondhatni „minőségi ugrásokat” szorgalmaz. Ezek közül a legfontosabb a klíma és vízpolitika egyesítése nemzeti és globális szinten. Ugyanis például 2040-re lesz olyan hely is a világban, ahol manapság még sok gabonát termelnek, de akkorra jelentősen megcsappan a hozzáférhető vízállomány. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem díszdoktora elmondja a megoldási javaslatokat.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

A húsvéti ünnepkör több hónapot foglal magában. A farsang után kezdődik és Pünkösdig tart. Hogyan lesz a gyöngytyúkból nyúl? És miért „hozza” ő a tojást? A víznek nemcsak a locsolásnál van szerepe. Mit csinálunk az elszáradt barkával? Hogyan kerül a böjti időszakba a torkos csütörtök vagy a „karikázó”? Megannyi kérdésre adott választ, és rengeteg feledésbe merülő hagyományt megtudhatnak Tátrai Zsuzsanna néprajzkutatótól.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

Szükség van szemléletformálásra ahhoz, hogy a lakosság jelentős része klímatudatossá váljon – mondja az a két polgármester, akik az „under 2” program jelenlegi állásáról beszélnek. Farkas Ciprián az eddigi eredményekről szólva a soproni panelfelújítási programot, valamint korszerűbb, LED-es közvilágítást említette. Fekete Zsolt pedig arról számolt be, hogy Salgótarjánban az önkormányzat és cégei már most elektromos autókat; a közteresek elektromos rollereket használnak. De hamarosan a városi közlekedésben is megjelenhet az elektromobilitás.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

2050-re legalább 80 százalékkal csökkentik a károsanyag kibocsátást az 1990-es szinthez képest azok a települések, amelyek az „under 2” programhoz csatlakoztak. Áder János ezúttal is két város polgármesterét kérdezi, miket sikerült elérniük az elmúlt 5 évben. Szemereyné Pataki Klaudiától megtudhatják, miként működnek Kecskeméten az energiaközösségek. De hallhatnak egy újdonságnak számító „fóliáról”, ami áramot termel. Szarvas Péter pedig a „Smart Grid”-ről adott tájékoztatást. Ennek keretében Békéscsaba és ezen belül a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükségletét a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból szeretnék ellátni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!