Áder János podcastja

Kék Bolygó: Környezetről, vízről, klímáról. Áder János és vendége beszélget a fenntartható fejlődés, klímaváltozás, vízválság aktuális kérdéseiről.

#130 – A palackvisszaváltás első éve – vannak még gyermekbetegségek

A PET palackok majdnem 90 százalékát visszaváltják az emberek az idei év első hónapjaiban átlagosan. A MOHU vezérigazgatója ezzel együtt azt mondja, száz REPONT automatából legfeljebb csak öt szokott üzemen kívül lenni valamilyen ok miatt. Pethő Zsolt szerint a sütőolaj leadás támogatásában is van még hova fejlődni, hiszen egy főre vetítve, Ausztriában tízszer többet gyűjtenek össze. Miközben egy csepp sütőolaj többszáz liter vizet szennyez el. A következő időszakban a hulladékgazdálkodási vállalat szeretne tíz hulladékudvart nyitni, félmillió új szelektív kukát kihelyezni, valamint robotizálni a hulladék válogatását. Na, de mi legyen az ételmaradékkal? A MOHU már teszteli azt a rendszert, ami erre is megoldást kínál.

A beszélgetés ITT megtekinthető.

#129 – Ahol a hagyomány legyőzi a digitális világot

Egy általános iskola, ahonnan kitiltották a mobiltelefonokat és a digitális eszközök egy részét egészen a nyolcadik osztály első félévéig. De nemcsak az intézményben, hanem – a szülők együttműködésével – otthonról is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tanulás nem jelent stresszt, sokkal inkább élmény. A gödi Búzaszem Iskola alapítója és igazgatója ezzel együtt azt vallja, a 21. század munkaerőpiaci, nemzeti és családi igényeinek megfelelően fejlesztik a gyerekeket, csak ehhez a népdalokat, a néptáncot, a népmeséket és a népi kézművességet használják. A digitalis világ más dolgai azonban az oktatás részét képezik, ugyanis ez a kultúra nemcsak a „gépezést” jelenti, hanem azt, hogy a gyerekek tudjanak algoritmikusan gondolkozni. Horváth Szilárd szerint ezzel olyan agyterületeket mozgatnak meg, amelyeket csak ezzel a módszerrel lehet és leginkább ebben a korban. És mi ezért a jutalom? A magasszintű együttműködés egymással, továbbá tisztelettel kezelik a családi, baráti kapcsolataikat.
A beszélgetés ITT megtekinthető.

#128 – Invázió! Van esélyünk megállítani a kórokozókat?

100 év, 100 új faj. Száz inváziós faj érkezett az elmúlt évszázadban Magyarországra. Növények és állatok is tartoznak ebbe a körbe. Előbbi egyik legismertebb „képviselője” a parlagfű, amely rengeteg ember életét nehezíti meg ebben az időszakban, míg utóbbi csoportba a poloska, a harlekin katica vagy a spanyol meztelen csiga tartozik. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nem kecsegtet sok jóval: azt mondja, ezekkel már együtt kell élnünk. Garamszegi László szerint a károkat kell enyhítenünk; az újabban megjelenő fajoknál viszont még nagyobb az esélyünk a védekezésre. Az evolúcióbiológus hangsúlyozza, a külföldön már jelenlévő, de nálunk még nem észlelt kártevők miatti fertőzéseket rizikóbecslések alapján és a megfelelő felkészüléssel lehet csökkenteni.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#127 – Lenézett országból gazdasági világhatalom

Addig nem sok vizet zavartak, amíg a nyugati termékeket silány módon másolták. Onnan váltak „problémássá”, amikor a csúcstechnológiás területeken zárkóztak fel vagy éppen előzték meg a világ fejlett részét. Kína az elmúlt 20 évben megötszörözte villamosenergia termelését. Csak 2023-ban annyi új napelemet helyezett üzembe, amennyi addig összesen a világ más részén volt. Salát Gergely sinológus szerint az ázsiai országban politikai kérdéssé vált a környezetvédelem és a fenntarthatóság, ugyanis nagyon elszennyezték a környezetüket. Fokozatosan haladnak: csökken a szén és növekszik a zöldenergia aránya. Az iparban pedig ma már ők diktálnak, egy-egy nagy kínai cégnél csak a fejlesztéseken többtízezren dolgoznak. A beszélgetés ITT megtekinthető!

#126 – Utazás a Föld körül – megérkezett a Planet Lens

45 országból több száz alkotás érkezik Veszprémbe május 15. és 18. között, hogy meglássuk és megnézzük a körülöttünk lévő világ csodáit, szépségeit. A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon fotókon és filmeken keresztül kerülhetünk közelebb a teremtett világhoz. Gózon Ákos, a filmes zsűri elnökének beszámolója alapján a fókusz ezúttal a biodiverzitásra, a fajok sokféleségére irányul. Egész estés természetfilmek, rövidfilmek, animációk vagy a Kárpát-medence értékeit bemutató produkciók szerepelnek a programban, de ezen kívül a királynék városában hat helyszínen várnak mindenkit további programokkal a korának és érdeklődésének megfelelően. A rendezvényre díjtalan a belépés.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#125 – Óriási változásokra kell felkészülni

Az optimista változat szerint – amennyiben megfelelő mértékben sikerül visszafogni a szén-dioxid koncentrációt – Magyarországon a mostani század végére másfél – két fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet az ipari forradalom előtti értékhez képest. Szöllősi-Nagy András szerint ez pont a 2015-ös Párizsi Klímaegyezményben előírt érték határán van. A pesszimista szcenárió azonban 6 fokot jelez előre, ami visszafordíthatatlan változásokat okozhat. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára azt mondja, ez megnöveli a szélsőségek előfordulását: gyakrabban lesznek villámárvízek és hosszú, aszályos időszakok. Ami viszont már biztos, az osztrák és svájci gleccserek olvadása Magyarországra is hatással lesz.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#124 – Kamaszokat készítenek fel a biztonságos internethasználatra

Napjaink egyik brit sikersorozata is középpontba állította a kamaszok internethasználatát. Az idei Fenntarthatósági Témahéten is részt vevő Zalaegerszegi SZC Báthory István Technikum már kétszer is elnyerte a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet. Ennek keretében diákjaikat egyebek mellett felkészítik a közösségi oldalak biztonságos használatára. Az iskola bűnmegelőzési tanácsadója a tanév során osztályfőnöki órák keretében és élménypedagógiai foglalkozásokon ismerteti meg a tanulókat az internethasználat veszélyeivel, az online zaklatás felismerésével, a védekezés lehetőségeivel. Tóth Vera általános igazgatóhelyettes ezeken túl beszél még a pénzügyi ismeretek megalapozásáról, illetve olyan témákról, amelyekkel a tanulók naponta találkoznak.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#123 – A globálisan növekvő népesség teszi nagy kinccsé a vizet

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük – vallja Szöllősi-Nagy András, aki szerint ez érinti a csapadék mezőket, a vízellátást, valamint a szélsőségek előfordulásának lehetősége is megnő. Utóbbi azt jelenti, hogy egyre gyakoribbak az árvizek és az aszályok. Mindez úgy, hogy a víz mennyisége nem változik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanára ezzel együtt nem kongatja a vészharangot, mert úgy véli, van remény. Megvan már az a technológia, amivel tudunk ezen változtatni. Ugyanakkor a víz miatti konfliktusok megszaporodhatnak.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#122 – Magyarok a tisztább Balkánért

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány vezetésével egy szakértői csapat segítette az elmúlt két évben Észak-Macedónia kormányát abban, hogy egy tisztább ország legyen. Ez az első eset, hogy Magyarország adja a projektvezető szervezetet egy körkörös gazdaság területén megvalósítandó Twinning projektbe. Az úgynevezett junior partner az osztrák környezetvédelmi ügynökség volt, de spanyol és észt szakértők is bekapcsolódtak a munkába. A hulladékgazdálkodási program kidolgozása a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének része. Wégner Krisztina környezetvédelmi szakjogász azt mondja, ha a szkopjei kormány elfogadja a koncepciójukat és a szükséges jogszabályokat, akkor rövid idő alatt látványos eredményeket tudnak elérni. A projektvezető szerint ráadásul nem csak a tagjelölt, de a meglévő uniós államok számára is példaértékű lehet, mivel ilyen még nincs Európában.

A beszélgetés ITT megtekinthető!

#121 – A világhír kapujában: akkumulátor- és mikrochipfejlesztés itthon

Két olyan területen is folynak munkálatok a Bay Zoltán Kutatóintézetben, amely világszinten is térképre teheti Magyarországot az innovációban. A chiphordozó kerámia lapka, azaz a „Chipcer-projekt” előmozdítja Magyarország technológiai fejlettségét, támogatja az ipar technológiaváltását, és hosszabb távon jelentős gazdasági előnyt biztosít. De már ezelőtt, akár idén napvilágra kerülhet egy 13 éve tartó munka gyümölcse: fenntartható akkumulátorfejlesztés, zöld technológiákban érdekelt cégekkel. Vida Ádám fizikus, kutatás-fejlesztési igazgató ezen kívül beszél még a hidrogén felhasználásának jelenéről és lehetséges jövőjéről is.

A beszélgetés ITT megtekinthető!