Klímaelőadások

A kiszáradt Aral-tó, az óceánokon úszó szemétszigetek, a digitális világ és a légiközlekedés karbonlábnyoma, valamint több más téma is szóba került Áder János gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskolában tartott előadásán. A gyerekek klímatotón tippelhettek a klímavédelem különböző területeiről feltett kérdésekre, és nem csak azt tudhatták meg, hogy mennyi mézet állít elő egy méh élete során, hanem azt is, mi lenne, ha eltűnnének bolygónkról a beporzók.

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait, mint a bolygón általában – mondta Áder János Szekszárdon, a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott előadásában. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedni fog, de míg világviszonylatban háromfokos melegedésre kell készülni, a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedek átlagához képest. A klímaváltozást már nem lehet megállítani, ezért alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez.
Magyarországon egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, de egyben a villámárvizek is, miközben az Alföldön a talajvízszint folyamatosan csökkent a szárazság és a – részben illegálisan fúrt kutak okozta – emelkedő fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy Magyarországon ne tűnjön el a talajvíz, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten.

A szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig időjárási szélsőségeket okoz – mondta Áder János a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke példaként az idei nyárról is beszélt: az aszályos időszakot követően árvízi védekezésre volt szükség a Dunán és Nyugat-Magyarország több folyóján, miközben a Tisza alacsony vízállása okozott gondot, és az Alföldön több tó is kiszáradt. Mára már hazánkban is vannak ideiglenesen kiszáradó tavak, amelyek eddig a tőlünk délebbre fekvő országokban voltak jellemzőek.
Az előadást követően Áder János Balogh Márton és Zöld-Balogh Ágnes úszólápszakértő, valamint Sete Krisztina és Czita Zoltán tanár vezetésével ellátogatott a szigetszentmiklósi úszólápokhoz. A területet érte az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése: 2020 decemberében több mint hatezer liter fáradt olajat öntöttek egy esővízcsatornába, amely aztán a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba jutott be, ahol 1800 négyzetméternyi úszólápot tett tönkre. A folyóból 6700 liter olajjal szennyezett vizet és 200 tonna olajjal szennyezett talajt távolítottak el, a védekezés költségei meghaladták a százmillió forintot. A Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai aktívan részt vesznek az úszóláp rehabilitációs folyamatában.

A magyar vízügyeseknek megvan a kellő tapasztalata és rutinja, hogy az érkező óriási víztömeget a gátak között tudják tartani – mondta Áder János a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában kifejtette: a tudósok szerint a vízen keresztül érzik majd az emberek a klímaváltozás hatásait. Ezek között említette például a szélsőségesebbé váló időjárást, aminek következménye lehet az árvíz, az aszály, az erdőtűz és a gleccserek olvadása, valamint az északi és déli sarkon a jégtakaró olvadása, ez utóbbi pedig kihat a tenger vízszintjének emelkedésére.

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük: a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért. A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a vízgazdálkodás szempontjából is – mondta Áder János a bajai Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás miatt a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt. Komoly gondot okoznak az aszály mellett a belvizek és az árvizek is. Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelentenek a víztározók is, de további csatornák építése is szükséges. Korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével.

Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. A klímaváltozással kapcsolatos feladatok közé tartozik például a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldása, az új közgazdasági számítási módra való áttérés, az új betegségek ismerete, a szemléletformálást, a korszerű tudás gyarapítása.

Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János a fenntarthatósági témahét kiemelt szakmai rendezvényén a Siófoki Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a használt elemek és mobiltelefonok begyűjtésére indított iskolai versenyről is. A verseny részleteiről fenntarthatósági témahét oldalán találhatóak információk.

A Kárpát-medence gyönyörű, vigyázzunk tehát arra a környezetre, amely körülvesz minket, hogy eredeti szépségében maradjon meg – mondta Áder János enesei általános iskolásoknak tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szólt a gondokról, életvitelünk következményeiről és a célkitűzésekről is, illetve arról, hogy mit tehetünk Földünkért.

Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót – mondta Áder János a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban A teremtett világ védelmében című előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke szerint létezik szellemi környezetszennyezés is, például a hamis ideológiák, szélsőségek, amik ellen védekezni kell, például analóg irodalom olvasásával, a teljesítmény elismerésével, a közösségi terek be- és kitöltésével.

Magyarországon a korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe – mondta Áder János Kaposváron, a víz világnapján rendezett, A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában. A Tiszához tervezett kilenc szükségtározóból hat már megépült, és a körülbelül egymilliós népességű Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megemlítette, hogy a víz megtartásának lehetséges módja az is, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.