Hogyan hozhatjuk helyre a széttöredezett világot?
A Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, Kőrösi Csaba nagykövet meghívást kapott, hogy járuljon hozzá a Nizami Ganjavi Nemzetközi Központ (NGIC) által Bakuban, Azerbajdzsánban 2024. március 14-16. között rendezett 11. Globális Bakui Fórum magas szintű párbeszédéhez.
A Globális Bakui Fórumok során az állam- és kormányfőkből, valamint nemzetközi vezetőkből álló Nizami Ganjavi Nemzetközi Központ a világ előtt álló legnagyobb kihívásokra és válságokra keresi a válaszokat és megoldásokat. A 11. fórum témája a széttöredezett világ helyreállítása volt. Kőrösi Csabát felkérték, hogy az ENSZ Közgyűléshez kapcsolódva idén szeptemberben, New Yorkban tartandó Summit of the Future (A jövő csúcstalálkozója) című tanácskozásra történő felkészülés érdekében is beszéljen a 3. panelben a globális kormányzás rendbetételéről.
A Fórumon a hiányosságokat látva a résztvevők több, az ENSZ válságkezelési struktúrájának reformjára vonatkozó igényt is kiemeltek. A reform szükségességét azok a tények is alátámasztják, hogy a fegyveres konfliktusok száma, összetettsége és időtartama továbbra is növekszik; több ember hal meg nem hagyományos válságok miatt, mint a háborúk miatt, és egyre több kárt okoznak ezek a nem hagyományos válságok. A válságkezelésnek olyan integráltnak kell lennie, mint amilyen integráltak a kihívások. A kihívások összetettsége egyértelművé teszi, hogy a válságkezelésnek ugyanolyan összetetté kell válnia, ha valódi eredményeket akarunk elérni.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jelenlegi struktúráját úgy alakították ki, hogy választ adjon a II. világháború utáni, a dekolonizáció és a hidegháború korszakának kihívásaira. Ezért nincs megfelelően felkészülve arra, hogy előre lássa és kezelje a jövőbeli kihívásokat és válságokat. Rövidesen, sőt már most is meg kell küzdenie a fékezhetetlen mesterséges intelligenciával (AI), a vízválságokkal, a természeti tőke kimerülése miatti társadalmi összeomlással, az államadósság-válság társadalmi hatásaival. Miközben a költségvetési mechanizmusok az örökölt kihívásokkal kapcsolatos múltbeli eseményekre és eljárásokra összpontosítanak.
A Biztonsági Tanácsnak (BT) a béke és a biztonság jelzőfényének kellene lennie, de ma már inkább a probléma része. A 15 éve tartó kormányközi tárgyalások (IGN) nem vezettek oda, hogy a tárgyalócsoportok akár egy minimális mértékű reformjavaslatot össze tudtak volna állítani. Az IGN-t nem arra tervezték, hogy felgyorsítsa a BT reformját. Néhány ország elveszítheti a hitét, és az IGN-en kívül más utakat is kereshet.
A Közgyűlés túl sok szimbolikus, egyszeri esetre vonatkozó, kis hatású állásfoglalással foglalkozik. A kirobbanó válságok idején a viták 80%-a a múltról és az örökölt sérelmekről szól. Majdnem minden vitát a geopolitikai mentalitás és a zéró összegű játék (az egyik fél annyit nyer, amennyit a másik veszít) dominál.
“A panelbeszélgetéseken és a személyes beszélgetések során is amellett érveltünk, hogy az intézményi struktúra reformja mellett a megközelítés és a módszertan megváltoztatása is elengedhetetlen. Ha komolyan vesszük a fenntarthatósági fordulat szükségességét, nem alkalmazhatjuk – ráadásul egyre inkább – a zéróösszegű játék logikáját a globális közjavakkal kapcsolatos kihívások kezelésére. Ez utóbbiakat csak jobb együttműködéssel lehet enyhíteni. Az összetett válságokat tudományos bizonyítékokon alapuló integrált megközelítéssel lehet kezelni. Itt az ideje, hogy az emberi felelősséget vegyük figyelembe az emberi jogokkal együtt” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba.