Klímaelőadások

Aminek nincs ára, de nagy az értéke – Áder János előadása az Öveges József Technikumban, 2025.11.10.

Mennyi az ára egy köbméter levegőnek? Nem tesszük fel ezt a kérdést – mondta Áder János a budapesti Öveges József Technikum és Szakképző Iskolában tartott előadásában. A levegőnek értéke van, senki sem szeret szmogos városban élni, inkább a tiszta levegőt választaná. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke hozzátette: csak Európában évente 300000 ember hal meg a szennyezett levegő következtében, ezért senkinek nem mindegy, hogy a milyen minőségű levegőben élünk. Vigyáznunk kell a természeti erőforrásainkra, a levegőre, a vízre, a termőföldre.

Jövőre Budapesten ismét megrendezik a fenntarthatósági expót – Áder János a BME GTK-n, 2025.11.07.

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy „olyan módon gazdálkodunk, annyi erőforrást élünk fel, úgy elégítjük ki a szükségleteinket, hogy ez a következő generációknak a szükségleteit se veszélyeztesse” – mondta Áder János a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon tartott előadásában.
A KBKA kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy a lineáris gazdasági szemléletet mára meghaladtuk, helyette ideje körforgásos gazdaságban gondolkodni: túlfogyasztás nélkül, újrahasznosítással, az externáliákkal számolva élhetünk tovább a bolygón. Az externália – azaz a külső gazdasági hatás – olyan költség, kár vagy haszon, amely nem a gazdasági tevékenység elsődleges szereplőinél, hanem a tevékenységhez viszonyítva külső tényezőnél (például a természetben) jelentkezik, és szorosan összefügg a kiváltó gazdasági tevékenységgel.
Előadásában Áder János bejelentette: jövőre Budapesten ismét megrendezik a Planet Budapest Fenntarthatósági Expót. A rendezvényt 2026. február 25-től tartják egy hónapon át a Vasúttörténeti Parkban, immár harmadik alkalommal. Az expó célja, hogy a magyar vállalkozások bemutathassák a fenntarthatósághoz kapcsolódó termékeiket és szolgáltatásaikat, miközben interaktív programokkal várják az általános és középiskolás diákokat.

Jelenlegi életmódunk, fogyasztásunk fenntarthatatlan – Áder János Sárváron

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy csak annyit veszünk el a természettől, mint amennyit az önmagától vissza tud pótolni – mondta Áder János Sárváron, a helyi általános és középiskolák diákjainak tartott, a fenntartható fejlődés kérdéseit középpontba helyező klímavédelmi előadásában.
A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szerint a fenntartható fejlődésben mindenkinek megvan a felelőssége, és közösen kell tennünk azért, hogy ne csökkentsük az utánunk jövő generációk életesélyeit. Beszélt a „dobd el!”-kultúra által okozott környezetszennyezésről és energiapazarlásról, példaként említve a kidobott élelmiszereket, vagy azt, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi. Említett példákat a körforgásos gazdaság eredményeiből is, például a használt mobiltelefonok feldolgozását: ezekből számtalan értékes nyersanyag nyerhető ki, például arany, réz vagy lítium.

Az Alföldön hatszáz tóból tűnt el tartósan a víz – Áder János Kapuváron

2,5 milliárd ember él olyan részén a világnak, ahol nincs elegendő víz – mondta Áder János kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda középiskolás diákjainak tartott előadásában. Tizenöt év múlva a Föld jelentős része vízstresszes terület lesz és ötmilliárdan élnek majd ilyen körülmények között. A klímaváltozás ebben a helyzetben szinte törvényszerű. Áder János a rendszer felbomlására példaként említette meg, hogy hazánkban csak az Alföldön hatszáz tóból tűnt el tartósan a víz.
A népesség növekedése miatt a következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről is szólnak majd. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szerint alapvető fontosságú, hogy hogyan lehet ezt a növekvő energiaigényt alacsonyabb klímalábnyom mellett kitermelni, mert jelenleg a világon felhasznált energiamix 80 százaléka fosszilis energia, vagyis gáz, olaj és szén, és csak a maradék húsz százalékon osztozik egyebek mellett az atom-, a víz-, a szél- és a napenergia.

A jövőt mi alakítjuk – 100. klímaelőadás

A 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérséklet-emelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet – idézte fel Áder János Csörötneken a Szent Gotthárd Általános Iskola és Gimnázium Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola diákjai számára tartott klímaelőadáson. Hozzátette: Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.

Ássunk a mélyére – a talaj élete – a Fenntarthatósági Témahét nyitóelőadása, Szeged

Áder János Szegeden tartott rendhagyó tanórájával kezdődött a 10. alkalommal megrendezett, jubileumi Fenntarthatósági Témahét. A helyszínen 600 diák hallgatta az előadást, az élő közvetítést több száz helyen figyelték.
A levegő, a víz és a termőtalaj megóvása nem a bolygó, hanem mindannyiunk élete szempontjából fontos – mondta a Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskoláinak diákjai és a Z-szakos hallgatói előtt a volt köztársasági elnök.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint, ha meg akarjuk őrizni a talaj minőségét és mennyiségét, változtatnunk kell a művelési technológián. A hagyományos technológia „homokozóvá” alakítja át a termőföldet; az EU-ban a termőtalaj 60-70 százaléka leromlott állapotú. A talaj megóvására rendelkezésre álló egyik lehetőség a no till – forgatás nélküli – talajművelés.
Az ipari forradalom kezdete óta jelentősen emelkedett a légkörben a szén-dioxid mennyisége. Az emelkedés vagy a kibocsátás csökkentésével, vagy az elnyelés mértékének növelésével érhető el. Az előadáson Áder János ismertette a szegedi székhelyű eChemicles Zrt. által ezen a területen elért eredményeket. Az eChemicles Zrt.-t Janáky Csaba, az SZTE kutatója vezeti. A cég technológiája lehetővé teszi szén-monoxid előállítását szén-dioxidból megújuló energia felhasználásával. Ez azért fontos, mert a többi közt vegyipari alapanyagként használt szén-monoxid előállítása ma még elsősorban földgázból és szénből történik, jelentős környezeti terheléssel.
Az előadást megelőzően Áder János ellátogatott az eChemicles Zrt. szegedi üzemébe.

Állateledelre vagy vízszolgáltatásokra költünk-e többet? – Áder János a Pázmányon

Ma kutya- és macskaeledelre globálisan annyit költünk, mint az alapszintű víz- és szanitációs szolgáltatásokra – ismertette Áder János az ENSZ felmérése alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tarott előadásában.
A Kék Bolygó Alapítvány elnöke beszélt az élelmiszer-, a textil- és a mobiltelefon-előállítás környezetre gyakorolt hatásairól is. Minden termék előállításához szükség van vízre és energiára, a fölöslegesen vásárolt, kukába kerülő dolgokkal együtt az előállításához felhasznált energiát és a vizet is „kidobjuk”. Globális és egyedi döntések is szükségesek a klímaváltozás mérsékléséhez, kis lépésekben, a „sok kicsi sokra megy” elv alapján az ember saját környezetében is sokat tehet a környezetszennyezés csökkentéséért.
A volt köztársasági elnök egy kérdésre válaszolva kifejtette: politikai feladat olyan szabályok alkotása, amelyek a nagy kibocsátókat rászorítják károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére. Ez nem oldható meg nemzeti, de még európai szinten sem. A klímacélokban a „nagyoknak” kellene megállapodniuk, a többi országnak pedig hozzájuk igazodni.

Hány méhecske munkája egy teáskanál méz elkészítése? – Áder János előadása Gödön

A kiszáradt Aral-tó, az óceánokon úszó szemétszigetek, a digitális világ és a légiközlekedés karbonlábnyoma, valamint több más téma is szóba került Áder János gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskolában tartott előadásán. A gyerekek klímatotón tippelhettek a klímavédelem különböző területeiről feltett kérdésekre, és nem csak azt tudhatták meg, hogy mennyi mézet állít elő egy méh élete során, hanem azt is, mi lenne, ha eltűnnének bolygónkról a beporzók.

Monitorozni kell a hazai vízkészletet – Áder János előadása Szekszárdon

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait, mint a bolygón általában – mondta Áder János Szekszárdon, a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott előadásában. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedni fog, de míg világviszonylatban háromfokos melegedésre kell készülni, a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedek átlagához képest. A klímaváltozást már nem lehet megállítani, ezért alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez.
Magyarországon egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, de egyben a villámárvizek is, miközben az Alföldön a talajvízszint folyamatosan csökkent a szárazság és a – részben illegálisan fúrt kutak okozta – emelkedő fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy Magyarországon ne tűnjön el a talajvíz, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten.

Egyszerre vannak jelen az aszályok és az árvizek – Áder János előadása Szigetszentmiklóson

A szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig időjárási szélsőségeket okoz – mondta Áder János a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke példaként az idei nyárról is beszélt: az aszályos időszakot követően árvízi védekezésre volt szükség a Dunán és Nyugat-Magyarország több folyóján, miközben a Tisza alacsony vízállása okozott gondot, és az Alföldön több tó is kiszáradt. Mára már hazánkban is vannak ideiglenesen kiszáradó tavak, amelyek eddig a tőlünk délebbre fekvő országokban voltak jellemzőek.
Az előadást követően Áder János Balogh Márton és Zöld-Balogh Ágnes úszólápszakértő, valamint Sete Krisztina és Czita Zoltán tanár vezetésével ellátogatott a szigetszentmiklósi úszólápokhoz. A területet érte az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése: 2020 decemberében több mint hatezer liter fáradt olajat öntöttek egy esővízcsatornába, amely aztán a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba jutott be, ahol 1800 négyzetméternyi úszólápot tett tönkre. A folyóból 6700 liter olajjal szennyezett vizet és 200 tonna olajjal szennyezett talajt távolítottak el, a védekezés költségei meghaladták a százmillió forintot. A Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai aktívan részt vesznek az úszóláp rehabilitációs folyamatában.