Klímaelőadások

A 2015-ben kötött párizsi klímamegállapodás célja az volt, hogy másfél Celsius-fok alatt maradjon a hőmérséklet-emelkedés, ennek ellenére minden esztendőben tovább nőtt a földfelszíni hőmérséklet – idézte fel Áder János Csörötneken a Szent Gotthárd Általános Iskola és Gimnázium Magyarlak-Csörötnek Általános Iskola diákjai számára tartott klímaelőadáson. Hozzátette: Magyarországon már a két fokot is meghaladta ez a változás, Európa egyik legérzékenyebb régiójaként pedig sokkal drámaibban érezhetőek itt az éghajlatváltozás következményei.

Áder János Szegeden tartott rendhagyó tanórájával kezdődött a 10. alkalommal megrendezett, jubileumi Fenntarthatósági Témahét. A helyszínen 600 diák hallgatta az előadást, az élő közvetítést több száz helyen figyelték.
A levegő, a víz és a termőtalaj megóvása nem a bolygó, hanem mindannyiunk élete szempontjából fontos – mondta a Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskoláinak diákjai és a Z-szakos hallgatói előtt a volt köztársasági elnök.
A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint, ha meg akarjuk őrizni a talaj minőségét és mennyiségét, változtatnunk kell a művelési technológián. A hagyományos technológia „homokozóvá” alakítja át a termőföldet; az EU-ban a termőtalaj 60-70 százaléka leromlott állapotú. A talaj megóvására rendelkezésre álló egyik lehetőség a no till – forgatás nélküli – talajművelés.
Az ipari forradalom kezdete óta jelentősen emelkedett a légkörben a szén-dioxid mennyisége. Az emelkedés vagy a kibocsátás csökkentésével, vagy az elnyelés mértékének növelésével érhető el. Az előadáson Áder János ismertette a szegedi székhelyű eChemicles Zrt. által ezen a területen elért eredményeket. Az eChemicles Zrt.-t Janáky Csaba, az SZTE kutatója vezeti. A cég technológiája lehetővé teszi szén-monoxid előállítását szén-dioxidból megújuló energia felhasználásával. Ez azért fontos, mert a többi közt vegyipari alapanyagként használt szén-monoxid előállítása ma még elsősorban földgázból és szénből történik, jelentős környezeti terheléssel.
Az előadást megelőzően Áder János ellátogatott az eChemicles Zrt. szegedi üzemébe.

Ma kutya- és macskaeledelre globálisan annyit költünk, mint az alapszintű víz- és szanitációs szolgáltatásokra – ismertette Áder János az ENSZ felmérése alapján a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tarott előadásában.
A Kék Bolygó Alapítvány elnöke beszélt az élelmiszer-, a textil- és a mobiltelefon-előállítás környezetre gyakorolt hatásairól is. Minden termék előállításához szükség van vízre és energiára, a fölöslegesen vásárolt, kukába kerülő dolgokkal együtt az előállításához felhasznált energiát és a vizet is „kidobjuk”. Globális és egyedi döntések is szükségesek a klímaváltozás mérsékléséhez, kis lépésekben, a „sok kicsi sokra megy” elv alapján az ember saját környezetében is sokat tehet a környezetszennyezés csökkentéséért.
A volt köztársasági elnök egy kérdésre válaszolva kifejtette: politikai feladat olyan szabályok alkotása, amelyek a nagy kibocsátókat rászorítják károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére. Ez nem oldható meg nemzeti, de még európai szinten sem. A klímacélokban a „nagyoknak” kellene megállapodniuk, a többi országnak pedig hozzájuk igazodni.

A kiszáradt Aral-tó, az óceánokon úszó szemétszigetek, a digitális világ és a légiközlekedés karbonlábnyoma, valamint több más téma is szóba került Áder János gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola és Művészetoktatási Iskolában tartott előadásán. A gyerekek klímatotón tippelhettek a klímavédelem különböző területeiről feltett kérdésekre, és nem csak azt tudhatták meg, hogy mennyi mézet állít elő egy méh élete során, hanem azt is, mi lenne, ha eltűnnének bolygónkról a beporzók.

A Kárpát-medencében a klímaváltozás hamarabb és erősebben érezteti hatásait, mint a bolygón általában – mondta Áder János Szekszárdon, a Tolna vármegyei környezetvédelmi vetélkedő döntős diákjainak tartott előadásában. A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedni fog, de míg világviszonylatban háromfokos melegedésre kell készülni, a Kárpát-medencében az évszázad végére akár öt fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet az elmúlt évtizedek átlagához képest. A klímaváltozást már nem lehet megállítani, ezért alkalmazkodni kell a megváltozó körülményekhez.
Magyarországon egyre gyakoribbak lesznek a hőhullámok, az elhúzódó aszályos időszakok, de egyben a villámárvizek is, miközben az Alföldön a talajvízszint folyamatosan csökkent a szárazság és a – részben illegálisan fúrt kutak okozta – emelkedő fogyasztás miatt. Ahhoz, hogy Magyarországon ne tűnjön el a talajvíz, fontos lenne minden kút legalizálása, azok monitorozása, a vízkészlet pontos ismerete országos szinten.

A szén-dioxid-kibocsátás folyamatos növekedése a földfelszíni hőmérséklet emelkedéséhez vezet, ez pedig időjárási szélsőségeket okoz – mondta Áder János a Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke példaként az idei nyárról is beszélt: az aszályos időszakot követően árvízi védekezésre volt szükség a Dunán és Nyugat-Magyarország több folyóján, miközben a Tisza alacsony vízállása okozott gondot, és az Alföldön több tó is kiszáradt. Mára már hazánkban is vannak ideiglenesen kiszáradó tavak, amelyek eddig a tőlünk délebbre fekvő országokban voltak jellemzőek.
Az előadást követően Áder János Balogh Márton és Zöld-Balogh Ágnes úszólápszakértő, valamint Sete Krisztina és Czita Zoltán tanár vezetésével ellátogatott a szigetszentmiklósi úszólápokhoz. A területet érte az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb környezetszennyezése: 2020 decemberében több mint hatezer liter fáradt olajat öntöttek egy esővízcsatornába, amely aztán a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ágba jutott be, ahol 1800 négyzetméternyi úszólápot tett tönkre. A folyóból 6700 liter olajjal szennyezett vizet és 200 tonna olajjal szennyezett talajt távolítottak el, a védekezés költségei meghaladták a százmillió forintot. A Batthyány Kázmér Gimnázium diákjai aktívan részt vesznek az úszóláp rehabilitációs folyamatában.

A magyar vízügyeseknek megvan a kellő tapasztalata és rutinja, hogy az érkező óriási víztömeget a gátak között tudják tartani – mondta Áder János a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában kifejtette: a tudósok szerint a vízen keresztül érzik majd az emberek a klímaváltozás hatásait. Ezek között említette például a szélsőségesebbé váló időjárást, aminek következménye lehet az árvíz, az aszály, az erdőtűz és a gleccserek olvadása, valamint az északi és déli sarkon a jégtakaró olvadása, ez utóbbi pedig kihat a tenger vízszintjének emelkedésére.

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük: a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért. A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a vízgazdálkodás szempontjából is – mondta Áder János a bajai Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás miatt a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt. Komoly gondot okoznak az aszály mellett a belvizek és az árvizek is. Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelentenek a víztározók is, de további csatornák építése is szükséges. Korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével.

Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. A klímaváltozással kapcsolatos feladatok közé tartozik például a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldása, az új közgazdasági számítási módra való áttérés, az új betegségek ismerete, a szemléletformálást, a korszerű tudás gyarapítása.

Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János a fenntarthatósági témahét kiemelt szakmai rendezvényén a Siófoki Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a használt elemek és mobiltelefonok begyűjtésére indított iskolai versenyről is. A verseny részleteiről fenntarthatósági témahét oldalán találhatóak információk.