Klímaelőadások

Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. A klímaváltozással kapcsolatos feladatok közé tartozik például a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldása, az új közgazdasági számítási módra való áttérés, az új betegségek ismerete, a szemléletformálást, a korszerű tudás gyarapítása.

Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János a fenntarthatósági témahét kiemelt szakmai rendezvényén a Siófoki Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a használt elemek és mobiltelefonok begyűjtésére indított iskolai versenyről is. A verseny részleteiről fenntarthatósági témahét oldalán találhatóak információk.

A Kárpát-medence gyönyörű, vigyázzunk tehát arra a környezetre, amely körülvesz minket, hogy eredeti szépségében maradjon meg – mondta Áder János enesei általános iskolásoknak tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szólt a gondokról, életvitelünk következményeiről és a célkitűzésekről is, illetve arról, hogy mit tehetünk Földünkért.

Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót – mondta Áder János a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban A teremtett világ védelmében című előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke szerint létezik szellemi környezetszennyezés is, például a hamis ideológiák, szélsőségek, amik ellen védekezni kell, például analóg irodalom olvasásával, a teljesítmény elismerésével, a közösségi terek be- és kitöltésével.

Magyarországon a korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe – mondta Áder János Kaposváron, a víz világnapján rendezett, A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában. A Tiszához tervezett kilenc szükségtározóból hat már megépült, és a körülbelül egymilliós népességű Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megemlítette, hogy a víz megtartásának lehetséges módja az is, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

Mai életvitelünk és fogyasztásunk hosszú távú fenntartásához a Föld bolygón található erőforrások csaknem kétszeresére lenne szükség – mondta Áder János Tatabányán, az Árpád Gimnáziumban, az Árpád Szabadegyetemen tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: azért járja az országot, és azért beszél kisebb-nagyobb közösségek előtt a környezetvédelmi problémákról, mert „mindannyian azt szeretnénk”, hogy a Kárpát-medence és Magyarország azt az arcát mutassa, „amit ma ismerünk”.

Áder János először tartott előadást a klímaváltozás egészségügyi, azon belül légzőszervi összefüggéseit érintő témában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a környezeti szennyezések, az urbanizáció okozta levegőszennyezés miatt kialakuló betegségek megelőzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A mi egészségünk döntően a környezetünk egészségétől függ, környezetünk egészsége pedig alapvetően tőlünk függ” – mondta Áder János, aki a légszennyezést „láthatatlan gyilkosnak” nevezve arról is beszélt, hogy a WHO adatai szerint tíz emberből kilenc olyan településen él, ahol valamilyen mértékben szennyezett a levegő.

A környezet romlásának folyamata már nem visszafordítható, ezért a következő évtizedek kulcsa az alkalmazkodás lesz – mondta Áder János a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak A „dobd el” kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán. Másfajta fákat vagy szőlőt kell telepíteni, szárazságtűrő gabonákat kell nemesíteni – mindez akár 20 évig is tarthat, ezért versenyt futunk az idővel. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke prezentációjában adatokat ismertetett az élelmiszerek, a textilanyagok, az elektronikai termékek, illetve a műanyagok pazarlásáról. Áder János kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy miért nem érdemes klímakonferenciákat rendezni, milyen lesz az új italcsomagolás-visszaváltási rendszer, és milyen személyes motivációk indították el klímavédelmi tevékenységét.

A Békés vármegyei Pusztaföldváron az olajkitermelés során a földből érkező víznek magas a lítiumtartalma. Ha a kitermelésére találnak olyan nagyüzemi technológiát, amelynek használata mellett garantálhatók a környezetvédelmi szempontok, akkor ez biztosan óriási üzlet lesz. „Azzal legalább részben biztosítható lenne az akkumulátorgyárak lítiumigénye, és akkor nem lennénk kiszolgáltatva másoknak” – mondta a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégiumban tartott előadásán pénteken Békéscsabán. Áder János előadásában beszélt arról, hogy az 1995 óta tartott COP-konferenciákon tett fogadkozások és vállalások ellenére folyamatosan nő a légköri szén-dioxid mennyisége, szót ejtett a GMO gabona esetleges engedélyezéséről, a műanyag-szennyezésről, magyar vállalkozások által kifejlesztett környezetbarát technológiákról és számos más témáról is. A videót a Csaba TV készítette.

Az energiahatékonyság javítása mellett szükséges az ágazat vízfelhasználásának csökkentése és az újrahasznosítás mértékének növelése is – mondta Áder János Budapesten, a Magyar Zene Házában rendezett Business-IT konferencián a Digitalizáció a fenntartható fejlődés szolgálatában címmel megtartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint vannak lehetőségek az ágazat fenntartható működésének növekedésére, például 2021-ben az e-hulladék mennyisége 57 millió tonna volt a Földön, ami nagyobb, mint a Kínai Nagy Fal össztömege, és ennek csupán 17 százalékát hasznosítják újra.