Klímaelőadások

A magyar vízügyeseknek megvan a kellő tapasztalata és rutinja, hogy az érkező óriási víztömeget a gátak között tudják tartani – mondta Áder János a budapesti Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai számára tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásában kifejtette: a tudósok szerint a vízen keresztül érzik majd az emberek a klímaváltozás hatásait. Ezek között említette például a szélsőségesebbé váló időjárást, aminek következménye lehet az árvíz, az aszály, az erdőtűz és a gleccserek olvadása, valamint az északi és déli sarkon a jégtakaró olvadása, ez utóbbi pedig kihat a tenger vízszintjének emelkedésére.

A klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük: a víz körforgása megváltozik, egyre gyorsabb lesz a párolgás, a kicsapódás, egyre szélsőségesebbé válik az időjárás, és ez felelős a felhőszakadásokért, árvizekért, valamint a száraz, aszályos időszakokért. A következő generációnak alkalmazkodnia kell a megváltozott életkörülményekhez a vízgazdálkodás szempontjából is – mondta Áder János a bajai Szent László Általános Művelődési Központban tartott előadásán.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke felidézte, hogy Magyarországon az éves csapadékmennyiség 6-700 milliméter, de éves szinten nagyon egyenetlenül oszlik el, ráadásul a szélsőséges időjárás miatt a 2013-as árvíz minden korábbi rekordot megdöntött, miközben két évvel ezelőtt a Velencei-tó majdnem kiszáradt. Komoly gondot okoznak az aszály mellett a belvizek és az árvizek is. Az árvíz elleni védekezésre a gátak magasítása mellett megoldást jelentenek a víztározók is, de további csatornák építése is szükséges. Korábban a belvizet, amilyen gyorsan csak lehetett, elvezették, de ma már a tárolásra is megoldást kell találni, akár nem művelt földterületek elárasztásával, vizenyősítésével.

Egyéni és társadalmi szinten is kihívás elé állítja az emberiséget a klímaváltozás, de a jövő szakemberei – köztük orvosok, tanárok, közgazdászok – sokat tehetnek a klímaválság káros következményeinek csökkentéséért – mondta Áder János az ajkai Fekete István – Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium diákjainak. A klímaváltozással kapcsolatos feladatok közé tartozik például a hosszú távú energiatárolás problémájának megoldása, az új közgazdasági számítási módra való áttérés, az új betegségek ismerete, a szemléletformálást, a korszerű tudás gyarapítása.

Az indokolatlan fogyasztás környezeti veszélyeire és a hulladékok újrahasznosításának fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János a fenntarthatósági témahét kiemelt szakmai rendezvényén a Siófoki Szakképzési Centrum diákjainak tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a használt elemek és mobiltelefonok begyűjtésére indított iskolai versenyről is. A verseny részleteiről fenntarthatósági témahét oldalán találhatóak információk.

A Kárpát-medence gyönyörű, vigyázzunk tehát arra a környezetre, amely körülvesz minket, hogy eredeti szépségében maradjon meg – mondta Áder János enesei általános iskolásoknak tartott előadásában. A Kék Bolygó Alapítvány elnöke szólt a gondokról, életvitelünk következményeiről és a célkitűzésekről is, illetve arról, hogy mit tehetünk Földünkért.

Nemcsak élelmiszert és ruhákat dobunk el, hanem barátságokat is, végül magát a bolygót – mondta Áder János a Károli Gáspár Református Egyetem tavaszi rendezvénysorozatának nyitónapján Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban A teremtett világ védelmében című előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke szerint létezik szellemi környezetszennyezés is, például a hamis ideológiák, szélsőségek, amik ellen védekezni kell, például analóg irodalom olvasásával, a teljesítmény elismerésével, a közösségi terek be- és kitöltésével.

Magyarországon a korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe – mondta Áder János Kaposváron, a víz világnapján rendezett, A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában. A Tiszához tervezett kilenc szükségtározóból hat már megépült, és a körülbelül egymilliós népességű Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megemlítette, hogy a víz megtartásának lehetséges módja az is, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

Mai életvitelünk és fogyasztásunk hosszú távú fenntartásához a Föld bolygón található erőforrások csaknem kétszeresére lenne szükség – mondta Áder János Tatabányán, az Árpád Gimnáziumban, az Árpád Szabadegyetemen tartott előadásában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: azért járja az országot, és azért beszél kisebb-nagyobb közösségek előtt a környezetvédelmi problémákról, mert „mindannyian azt szeretnénk”, hogy a Kárpát-medence és Magyarország azt az arcát mutassa, „amit ma ismerünk”.

Áder János először tartott előadást a klímaváltozás egészségügyi, azon belül légzőszervi összefüggéseit érintő témában. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a környezeti szennyezések, az urbanizáció okozta levegőszennyezés miatt kialakuló betegségek megelőzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. „A mi egészségünk döntően a környezetünk egészségétől függ, környezetünk egészsége pedig alapvetően tőlünk függ” – mondta Áder János, aki a légszennyezést „láthatatlan gyilkosnak” nevezve arról is beszélt, hogy a WHO adatai szerint tíz emberből kilenc olyan településen él, ahol valamilyen mértékben szennyezett a levegő.

A környezet romlásának folyamata már nem visszafordítható, ezért a következő évtizedek kulcsa az alkalmazkodás lesz – mondta Áder János a budapesti Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak A „dobd el” kultúrától a fenntartható fejlődésig címmel tartott előadásán. Másfajta fákat vagy szőlőt kell telepíteni, szárazságtűrő gabonákat kell nemesíteni – mindez akár 20 évig is tarthat, ezért versenyt futunk az idővel. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke prezentációjában adatokat ismertetett az élelmiszerek, a textilanyagok, az elektronikai termékek, illetve a műanyagok pazarlásáról. Áder János kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy miért nem érdemes klímakonferenciákat rendezni, milyen lesz az új italcsomagolás-visszaváltási rendszer, és milyen személyes motivációk indították el klímavédelmi tevékenységét.