Fenntartható fejlődés
A fejlődésünk akkor lesz fenntartható, ha úgy tudjuk kielégíteni szükségleteinket, hogy nem veszélyeztetjük az elkövetkező generációk jövőjét.
A tudományos kutatások és a szakmai egyeztetés hatására az ENSZ 193 tagállama 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig megvalósítható programját. Ez 17 fenntartható fejlődési célt (Sustainable Development Goals vagy SDG) tartalmaz, melyeket tevékenységekre is lebontottak. A feladatokat úgy dolgozták ki, hogy amennyiben azokat a kormányok és az érintett szereplők közösen támogatják és teljesítik, úgy az összes cél megvalósul.
A célok között egyaránt vannak
- TÁRSADALMI (pl: egészség, oktatás)
- GAZDASÁGI (pl: fenntartható városok, körforgásos gazdaság)
- KÖRNYEZETI CÉLOK (pl: ökoszisztémák védelme, az éghajlatváltozás elleni fellépés)
Az ENSZ által megfogalmazott célok
1. A szegénység felszámolása
2. Az éhezés megszüntetése
3. Egészség és jólét
4. Minőségi oktatás
5. Nemek közötti egyenlőség megvalósítása
6. Tiszta víz és alapvető köztisztaság
7. Megfizethető és tiszta energia
8. Tisztességes munka és gazdasági növekedés
9. Ipar, innováció és infrastruktúra
10. Egyenlőtlenségek csökkentése
11. Fenntartható városok és közösségek
12. Felelős fogyasztás és termelés
13. Fellépés az éghajlatváltozás ellen
14. Óceános és tengerek védelme
15. Szárazföldi ökoszisztéma védelme
16. Béke, igazság és erős intézmények
17. Partnerség a célok eléréséért
Fenntarthatósági alapismeretek és érdekességek
Mikroműanyag
Az 5 mm-nél kisebb műanyag darabokat nevezzük mikroműanyagoknak. Sajnos a mérések azt mutatják, hogy a mikroműanyagok a hazai folyóvizekben és a talajban is jelen vannak.
Könnyedén csökkenthetjük a műanyag felhasználásunkat, ha hordunk magunknál tartós eszközöket: kulacsot, bevásárlótáskát, evőeszközöket.
Csatlakozhatunk a műanyagmentes július kampányhoz.
Szelíd turizmus
Az ökoturistáskodás a biológiai sokféleség megőrzése mellett az élményszerű tanulást, a bemutatóhelyek, látogatóközpontok, tanösvények meglátogatását kínálja, melyek egyben szigorúan védendő értékek, növény- és állatfajok bemutatását és háborítatlanságát is biztosítják.
A tömegturizmus egyre népszerűbb alternatívája a felelős turizmus. A felelős turista arra törekszik, hogy minimalizálja az utazása negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Sőt, pozitív változásokat próbál elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatteremtésre építve.
Jedlik Ányos Vs Nikolai Tesla
Az első elektromos motort Jedlik Ányos találta fel 1828-ban. Az első elektromos autó 1888-ban épült meg, és 1897-ben a New York-i taxisok elektromos autókat használtak. A századfordulón Amerikában az utakon futó autók 28%-át tették ki az elektromos járművek. A Ford T-modell azonban hosszú időre kiszorított az elektromos autókat. Visszatérésük oka a közlekedésből fakadó légszennyezettség óriási mértéke.
Az elektromos autók előnyei, hogy helyben nem járnak károsanyag- és üvegházhatású-gáz kibocsátással, továbbá zajterhelésük is alacsonyabb. Az üzemanyag (elektromos áram) előállítása sokkal olcsóbb, mint a benzin vagy a gázolaj.
Ami gyors terjedésüket gátolja, az leginkább az áruk és az – egyelőre – korlátozott hatótávolságuk. A levegő minősége javulna városainkban az elektromos autózással, azonban az akkumulátorok gyártása nagy környezeti terheléssel jár, újrahasznosítására csak most kezdenek megoldások kialakulni.
Boldog bolygó index
A Boldog Bolygó Index (Happy Planet Index) az emberi jóllét és fejlődés új mutatószáma.
A mérőszám azt mutatja meg, hogy az adott ország hogyan biztosítja állampolgárai hosszú távú jóllétét anélkül, hogy a szükségesnél nagyobb erőforrásokat használna.
Hogy miért van erre szükség? A gazdasági növekedés nem jelent megoldást az előttünk álló globális környezeti kihívásokra. A természeti erőforrások csökkennek, ugyanakkor csak egyetlen Föld áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy fogyasztási igényeinket kielégítse.
A BBI első három helyén Costa Rica, Mexikó és Kolumbia állnak.
Vedd a hazait!
Az “élelmiszer-kilóméter” az az út, amelyet az adott termék a termelési helyétől a fogyasztó asztaláig megtesz. Minél nagyobb a távolság az előállítás és a fogyasztás helye között, annál kevésbé számít a termék fenntarthatónak.
Ha szuperélelmiszerket szeretnénk fogyasztani, nem kell távolról érkező különlegességeket választanunk. Például a napraforgómag E-vitamin-tartalma magasabb, mint a kesudióé, míg a csipkebogyó C-vitamin-tartalma hétszerese a gojibogyóénak.
Érdemes megemlítenünk a chia-magot is, amelyet simán leköröz omega-3 tartalomban a lenmag. A magas rosttartalmú quinoában pontosan ugyanannyi rost van, mint a magyar hajdinában.
James Bond arány
Sokan azt hiszik, Magyarországon bővelkedünk vízben. Igazából inkább a szélsőségektől, árvizektől, belvíztől, aszálytól szenvedő ország vagyunk.
A problémák megértéséhez kicsit ki kell tekintenünk.
Bolygónk 71%-át víz lepi el. Ez elsőre jól hangzik, azonban a vizek 97,5%-át sós vizek, óceánok, tengerek teszik ki.
A maradék 2,5% már édesvíz. Ennek több mint kétharmada gleccser, hó vagy jégtakaró, 30% pedig felszín alatti víz. A 2,5% édesvíznek csak az 1,3%-a felszíni víz, azaz folyók, tavak, mocsarak.
Tehát a teljes vízkészlet csupán 0,007%-hoz férünk hozzá könnyedén. Ezt szokták James Bond aránynak nevezni.
Magyarországon a vízgazdálkodásnál figyelembe kell venni, hogy egy medencében helyezkedik el. A klímaváltozással a szélsőségek további növekedésével számolhatunk. Sokat tehetünk ezellen, ha gondosan bánunk például az ivóvízzel, öntözéssel, vegyszerekkel és a szennyvízzel.
Darázsgarázs
Magyarországon mintegy 700-ra tehető a vadon élő méhfajok száma, amelyeknek nagy része a gyepek területén él. Szerepük – többek között – az élelmiszer-ellátásban, gyümölcstermesztésben is elvitathatatlan. A klímaváltozás a méheket is veszélyezteti.
A beporzók védelmében sokat tehetünk. Szaporodásukat méhecskehotelek vagy darázsgarázsok létesítésével segíthetjük, amiket mi magunk is elkészíthetünk, különböző vastagságú nádszálak összekötésével, vagy egy fahasáb kilyuggatásával. Táplálkozásukat virágzó hazai növények ültetésével, illetve meghagyásával segíthetjük.
3000 Faj
A Központi Statisztikai Hivatal szerint hazánkban több mint 3000 növényfaj él. Ebből jelenleg 733 a védett növényfaj, ilyen például a csillagos nárcisz, a tavaszi hérics és a dombi ibolya, Közülük 87 fokozott védettséget élvez például a szíveslevelű-hídőr, a sokcimpájú holdruta és a gyapjas őszirózsa.
Ha egy növény vagy virág védett természeti területen van, akkor is tilos hozzányúlni, ha amúgy nem tartozik a védett fajok közé.
Ugyanis ilyenkor az adott terület teljes elővilágát törvény védi.
Pannon gyep
A gyep lágyszárúak – elsősorban fűfélék – uralta, változatos és jellegzetes fajösszetételű növénytársulás.
Az Európai Unión belül nálunk a legváltozatosabbak a gyepek, íme néhány: homokpusztai, szikes, erdős sztyepp, ártéri kaszáló, dombvidéki legelő, hegyi kaszáló. Ezek a sajátos növénytársulások régiónkat jellemzik, ezért hívják őket „pannon gyepeknek”.
A kertészek használják azt a „virágzó gyep-fűkeveréket”, amellyel nemcsak pár fűféle, hanem virágzó, beporzók számára táplálékot nyújtó növények magjait is elvethetjük. Az ökológus vagy a természetvédő számára megőrzendő értékű gyep a szikes puszta vagy a dolomitos szikla jellemző növénytársulása is, ahogy az esőáztatta dombvidékek dús kaszálórétjei is. A gyepek az éghajlatvédelemhez is hozzájárulnak azáltal, hogy megkötik az üvegházhatású széndioxidot. A megkötött szén legnagyobb részét – a fákkal ellentétben – a föld alatt tárolják, így a „szénraktárt” sokkal kevésbé érintik az olyan szélsőséges körülmények, mint az aszály vagy a tüzek. A magasabb diverzitással rendelkező, természetközelibb társulások megkötőképessége jobb, és jobban ellenáll a klímaváltozás hatásainak, mint a sérült, sokszor özönfajokkal tűzdelt területek.
A mi éghajlatunkon, a mérsékelt övben kialakult természetes gyepekben annyi faj található, hogy biológiai sokféleségük összemérhető az esőerdőkével, mégsem kapnak kellő figyelmet és védelmet.
Az elmúlt bő másfél évszázadban a magyarországi gyepterületek több mint 70 százaléka eltűnt, és a megmaradt gyepek minősége, fajgazdagsága is csökkent. A mezőgazdaság mellett a települések fejlődése, a vonalas és egyéb infrastruktúrák kialakítása, az inváziós fajok terjedése, valamint az átgondolatlan erdősítési programok mind hozzájárultak a gyepterületek csökkenéséhez.
Mi fán terem az erdő?
Az erdő nem egyszerűen a fák együttese, hanem a fák által meghatározott ökológiai rendszer, amely magába foglalja a változatos aljnövényzetet, a gazdag élővilágú talajt, az állatokat, a gombákat és a táplálékhálózat minden elemét.
Az erdő, mint minden természetes ökoszisztéma, emberi beavatkozás nélkül is fennmarad. A fenntartható erdőkezelési tervekben elsődleges szempont a biodiverzitás megőrzése és fenntartása. A biodiverzitás, azaz fajok biológiai sokfélesége az életközösségekben a fajok közötti kapcsolatrendszer sokrétűségét és a terület önfenntartó hálózatát eredményezi.
A hazai erdők fafajainak száma nagyjából 100 (a világrekorder malajziai esőerdőben 1175 fafajt találtak fél négyzetkilométeren), ezek genetikai változatossága, eltérő életkora biztosítja a kiegyensúlyozott rendszer fennmaradását.
Értékcsökkentő újrahasznosítás
Az újrahasznosításnak az a fajtája, amelynek során gyengébb minőségű termék születik. Például PET-palackból nejlonzacskó, az irodai papírból vécépapír.
Értéknövelő újrahasznosítás
Az újrahasznosítás (angolul: upcycling) során az anyag a jellegét megtartja. Például: az üveg hasznosítása vagy a papírhulladékból készülő kartonbútor-gyártás.
Felelős turizmus
Más szóhasználattal szelíd vagy fenntartható turizmus. A turizmusnak az a módja, melynek során mindenki (beleértve a turistát, a szálláshelyeket, a kormányzatot, a civil szervezeteket stb.) törekszik a helyi környezeti és kulturális értékek megőrzésére azáltal, hogy minimalizálja a turizmus negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait. Továbbá pozitív változásokat próbálnak elérni a helyi közösségekkel való kapcsolatokra építve (helyi termékek vásárlása, helyi szokások tiszteletben tartása stb.).
Fenntartható fejlődés
Az ENSZ 1987-ben a Közös jövőnk jelentésben fogalmazta meg, hogy a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 2015-ben pedig az ENSZ-tagállamok elfogadták a Fenntartható fejlődési célokat, melyek egymással kapcsolatban álló keretrendszerként mutatnak utat az élet, a világ minden területén.
Helyi ökoszisztéma
Más néven helyi életközösség. Például egy lakótelepülés környékén lévő erdők és a bennük élő növény- és állatfajok életközössége.
Karbonlábnyom
A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgázkibocsátáshoz – széndioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.
Körkörös gazdálkodás
Olyan termelési folyamat vagy annak egy-egy eleme, amelyben már a termék tervezésénél és gyártásánál számításba veszik a további hasznosíthatóságot. Ezen túl azt is megszervezik, hogy az életútja végéhez érő terméket, vagy annak anyagát ismételten felhasználják nyersanyagként egy új termék előállításához. Például: átalakítás, visszaváltható, újrahasználható csomagolóanyag. Így nem, vagy csak kevesebb nyersanyagot kell kiemelni a természetből, és kevesebb vagy nulla hulladékot kell lerakni.
Körkörös gazdaság
Az a gazdasági modell, melyben a cél a termékek élettartamának a lehető leghosszabbra nyújtása, a tartósságra, javíthatóságra és az alapanyagok újrahasznosíthatóságára való törekvés. Ebben a modellben a már megvásárolt termékek „második esélyt” is kaphatnak azzal, hogy megjavíthatóak vagy átalakítják, kölcsönzik, esetleg továbbadják őket. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és a késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. (Forrás: EC.Europa)
Nulla hulladék
Az Egyesült Államokból indult mozgalom a „Zero Waste”, követői nem a teljes hulladék- mentességre (ezt gyakorlatilag nem lehet elérni), hanem a megtermelt hulladékuk minimalizálására törekszenek. Ez azt jelenti, hogy elsődlegesen a megelőzésre fókuszálnak, de ha ez nem lehetséges, akkor csak olyan termékeket vásárolnak, amelyek többször újra felhasználhatók vagy szelektív hulladékgyűjtéssel újrahasznosíthatók.
Ökológiai folyosó
Olyan – lehetőleg természetes növényekkel borított élőhelysáv, amely nagyobb kiterjedésű természetes élőhelyeket köt össze. Az összeköttetések hozzájárulnak bizonyos fajok vándorlásához, a nagyobb területek biológiai sokféleségének fenntartásához. Ilyen folyosók lehetnek a művelt területek között meghagyott erdősávok, vagy a patakok, folyók mentén meghagyott ártér az eredeti növényborítással.
Ökológiai lábnyom
A karbonlábnyom (más néven szénlábnyom) azt mutatja meg, hogy az adott emberi tevékenység közvetlenül vagy közvetve milyen mértékben járul hozzá az üvegházgázkibocsátáshoz – széndioxid-egyenértékre (CO2e) átszámítva. A karbonlábnyom jelentős részét teszi ki az ökológiai lábnyomnak.
Üvegház
Az üvegházhatású gázok olyan gázok, melyek átengedik a napsugárzást, de a Föld felszínéről a felmelegedés révén visszasugárzott infravörös sugaraknak csak kis részét sugározzák ki az űrbe, nagyobb részét visszaverik, vagy visszasugározzák a légkörbe, ami az üvegházhatáshoz vezet. E gyűjtőcím alá elsősorban a vízgőz, a szén-dioxid (CO2), valamint a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O) és egyéb szénhidrogének tartoznak.
Üvegházhatás
A légkörben jelenlévő üvegházhatású gázok (vízgőz, szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) hatására a Napból érkező, földfelszínt felmelegítő, és onnan visszaverődő sugárzás nem tud visszajutni a világűrbe. „Csapdába esik” a légkörben, ami a földi légkör felmelegedését okozza globálisan.
Vízlábnyom
Egy termék előállításához, vagy tevékenység végzéséhez, vagy az ember napi tevékenységéhez szükséges vízmennyisége.
Még több tudásra vágysz?
Kattints a képre és töltsd le a zöld földet!
