Víz- és energiaválság 2026 – „De mit tett Áder János és a Kék Bolygó Alapítvány?”

Az elmúlt hetekben több sajtóorgánum is megkeresett minket ezzel a kérdéssel. Volt olyan, amelyeik akadémiai szintű megoldási javaslatcsomagot várt tőlünk a kialakult víz- és energiaválságra.
A kérdések jogosak, így a válaszokat is nyilvánosságra hozzuk, ugyanis aki nem böngészi minden nap a honlapunkat, vagy nem követi a tevékenységünket, joggal várhatja el a válaszokat. Most az egyik médium hozzánk intézett kérdéseit és a válaszokat tesszük közzé.

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a fennállása alatt mikor és milyen módon hívta fel a mindenkori kormány figyelmét a klímaváltozás veszélyeire. Milyen tanulmányokkal segítették a kormányzati munkát?

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány most sem, és korábban sem volt része a kormányzatnak. A Velencei-tó vízpótlásával összefüggésben vagy a hulladékgazdálkodás ügyében konkrét javaslatokat fogalmaztunk meg, de például a Vizet a tájba! program esetében is számított a szavunk. Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, a Kék Bolygó Alapítvány nem kormányzati háttérintézmény, nem volt és jelenleg sincs jogosultsága jogszabályokat előkészíteni vagy megírni. Az a mindenkori kormányzat dolga és felelőssége.
Áder János köztársasági elnökként három Víz Világtalálkozót szervezett Budapesten. 2013-ban, 2016-ben és 2019-ben. Áder János hivatali idejében, de utána is felszólalt New York-ban az ENSZ Közgyűlésében a vízmegtartás és felhasználás érdekében.
2013-as megnyitó beszéd elolvasható ITT.
Áder János köztársasági elnök beszéde a Budapesti Víz Konferencia megnyitóján 2015. márciusbában elolvasható ITT.
Áder János a 2016-os Víz Világtalálkozón mondott megnyitó beszéde ITT, a gálaesten mondott beszéde pedig ITT található.
A 2019-es találkozó nyitóbeszéde ITT megtekinthető, ITT elolvasható.
Áder János aktívan közreműködött a Párizsi Megállapodás kidolgozásában, elfogadásában és magyarországi ratifikációjában. A párizsi COP21 konferencián mondott beszéde ITT elolvasható.
A ratifikációs folyamat keretében 2016. április 28-án levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek a Párizsi Megállapodás aláírásáról és a ratifikációs folyamat mielőbbi megindításáról, majd 2016. május 10-én felszólalt az Országgyűlésben a párizsi klímaegyezmény ratifikációs vitájának megkezdésekor.
2016. szeptember 28-án Áder János levelet írt a Párizsi Megállapodást még nem ratifikáló uniós országok állam- és kormányfőihez.
Áder János 2018-ban május 8-án, az Országgyűlés alakuló ülésén is mondott beszédében is szólt az klímaváltozásról:
(…) Tisztelt Ház!
A nemzetközi szaksajtóban Önök arról olvashatnak, hogy két forradalom zajlik a világban. Az egyik az úgynevezett infokommunikációs forradalom, a másik az úgynevezett klímaforradalom.
A magyar gazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie. Digitális gazdaság, infokommunikáció, robotizáció, mesterséges intelligencia.
28 évvel ezelőtt – amikor az első Országgyűlés megalakult – ezekkel a kérdésekkel nemhogy nem foglalkoztunk, de még csak nem is ismertük ezeket a fogalmakat. Ma pedig az a kérdés, hogy ebben a versenyben a győztesek vagy a vesztesek oldalára kerülünk. (…)
Tisztelt Országgyűlés!
Magyarország Alaptörvénye – amire Önök néhány perccel ezelőtt esküt tettek – kimondja:
„….a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.
Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánuk jövő nemzedékek életfeltételeit.”
Az előttünk álló évek egyik legfontosabb kérdése: képesek leszünk-e úgy növelni jólétünket, hogy a felhasznált erőforrásokat ne utódainktól vegyük el, és a természettel szemben az utóbbi évtizedekben felhalmozott adósságunkat ugyanakkor még törlesszük is.
Az emberiség mérhetetlen kapzsiságában az utóbbi évtizedekben többet vett el a természettől, mint amennyihez joga lett volna. Többet, mint amennyit a természet elviselni képes és pótolni tud. Csak az elmúlt 50 évben több energiát, természeti kincset éltünk fel, mint az emberiség ezt megelőző történelme során. Ezen az úton biztos, hogy nem mehetünk tovább.
Két felvetés abból a problémahalmazból, amivel mindannyiunknak foglalkoznunk kell a következő évek során. Az elmúlt évtizedeket a kitermeljük, feldolgozzuk, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk szemlélete határozta meg. Tudunk-e ezen változtatni? A hulladékot szemétnek vagy nyersanyagforrásnak tekintjük-e? És ha nyersanyagnak, készen állunk-e a szükséges technológiai változtatásokra?
A világ jelentős részén – Európával szemben – drámai mértékű a népességrobbanás. Egyre kevesebb a termőföld, a meglévők minősége pedig romlik. Egyre kevesebb az egy főre eső víz mennyisége. Mindössze egyetlen példa. A kérdéseket ezután már fel sem teszem.
A Száhel-övezetben – ahol a sivatag napról-napra egyre több területet hódít el és egyre kevesebb a víz – ma 450 millió ember él. Zömében nyomorúságos körülmények között. Az ENSZ becslése szerint a népesség 2050-re itt megduplázódik. Mindössze egyetlen emberöltő alatt annyival nő e térség lakóinak száma, mint az Európai Unió teljes lakossága ma.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak!
Ha a környezeti fenntarthatóság problémájának erkölcsi, lelki, filozófiai kérdései is érdeklik Önöket, akkor figyelmükbe ajánlom Ferenc pápa szavait, aki a Laudato si’ című enciklikájában a következőket írja:
„…Ha az ember a valóságtól függetlennek nyilvánítja, és feltétlen uralkodóvá teszi magát, saját létezésének alapja dől össze, mert az ember helytelenül Isten helyébe lép, és így végeredményben elősegíti az általa inkább elnyomott, semmint kormányzott természet lázadását…” (…)
Az ENSZ főtitkára és a Világbank elnöke felkérésére Áder János tagja volt a Vízügyi Elnöki Testületnek. A testület 2018. március 19-én, a 8. Víz Világfórumon mutatta be jelentését, a rendezvény megnyitóján Áder János is beszédet mondott.
2023-ban Áder János az ENSZ-ben mondott beszédet, ITT megtekinthető, illetve az összefoglalója elolvasható.
A Kék Bolygó Alapítvány szervezésében és általa támogatott gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválok (tavaly már Veszprémben volt Planet Lens néven), majd a Planet Budapest 2021, 2023 és 2026-os rendezvények központi témája is a víz volt. Utóbbiakon kifejezetten olyan startup, azaz kezdő, illetve már működő magyar cégeket kerestünk, amelyek a vízkezeléssel foglalkoznak. (Minden rendezvényük, kiállításunk, élményprogramunk a kiállítók és a látogatók számára is ingyenesek voltak.) Ezeken jelen volt egy olyan társaság, amely például Ghánában oldja meg a vízkrízist vagy olyan, amelyik a szürke vizet használja ipari célokra, vagy olyan, amelyik a lehető legkisebb vízlábnyommal tud előállítani termékeket.
Filmfesztivál – fókuszban a víz, szöveg és videó ITT.
Planet Budapest 2021 – víz és talaj, Áder János nyitóbeszéde.
Planet Budapest 2023 – víz, Áder János nyitóbeszéde.
Planet Budapest 2026, Áder János nyitóbeszéde.
A szintén az Alapítvány által támogatott évről évre megrendezett Fenntarthatósági Témahét (Facebook és honlap) kiemelt témája több alkalommal is a víz volt.
A Kék Bolygó Alapítvány vízügyi területen tanuló egyetemistáknak ösztöndíjat biztosított.
A Kék Bolygó Alapítvány az elmúlt években közép-, majd általános iskolásoknak pályázatot írt ki, a nyerteseknek ingyenesen biztosított olyan korszerű vízautomatákat, amelyek a hálózati rendszerhez vannak kötve, tehát használatuk nem jár műanyagfelhasználással. Ezekre többéves garanciát vállaltunk.
A Fenntarthatósági Témahét egyik kiemelt témája 2022-ben is a víz volt, amelyhez kapcsolódóan hivatalos óravázlatok, mintaprojektek és digitális tananyagok érhetők el. Az oktatási anyagok célja a tudatos vízfogyasztás, a vízlábnyom és a vizes élőhelyek védelmének megismertetése.
Főbb témák és korosztályok:
– Közös kincsünk, a víz: 3–4. osztályosoknak szóló projekt a csapvíz és ásványvíz választásáról, valamint a napi vízfogyasztásról.
– Víz, víz, tiszta víz: 9–12. évfolyamosoknak készült modul az ivóvíz minőségéről, a szennyezésekről és Kahoot kvízekről.
– Egy póló vízlábnyoma: Középiskolás tananyag a rejtett vízfogyasztásról és a textilipar vízigényéről.
Letölthető anyagok és segítségek:
– Óravázlatok: Részletes, pedagógusoknak szóló tervezetek a Fenntarthatósági Témahét hivatalos oldalán.
– Pályázatok: Vízcsepp utazásáról szóló mesék, rajzok és képregények készítése.
– Interaktív elemek: Szabadulószobák és digitális feladatok a vízmolekulákról és közmondásokról.
Az óvodai és iskolai programok (könyvek és iskolakertek) támogatásán kívül a Kék Bolygó Alapítvány révén került be a középiskolai oktatási tantervbe a fenntarthatóság tantárgy, amiből az elmúlt években már érettségizni is lehet. Kidolgoztuk és támogattuk a Zöld Föld tankönyvcsaládot munkafüzetekkel, pedagógusoknak szóló oktatási segédanyagokkal. Minden középiskolai évfolyamnak, valamint a szakképzésnek készültek könyvek. Előkészítés alatt van az általános iskola felső tagozatosok számára is.
A Zöld Föld tankönyvről és nevelési-oktatási programról ITT tájékozódhat, a tananyagok INNEN tölthetőek le.
A fenntarthatósági érettségire 13 részes felkészítő videósorozatot készítettünk.
Középiskolásoknak minden évben ingyenes fenntarthatósági tábort szerveztünk a Hello Wooddal, ez a Hello Planet (ingyenes szállás, étkezés, programok egy hétre). A táborok középpontjában a környezetvédelem, az innováció, az energia és a víz állt.
Ösztöndíjat biztosítottunk azoknak a pedagógusoknak, akik a fenntarthatóságot tanítják, és egyetemi, posztgraduális képzésen vesznek részt.
Továbbá: Áder János rendszeresen tart klímaelőadásokat általános és középiskolákban, valamint egyetemeken. A rendezvények nagy részében a víz problémájával, annak megóvásával foglalkozik. Klímaelőadások megtekinthetőek ITT.
Áder János kéthetente podcasteket készít. Az eddigi 158 közül 42 adás témája volt a víz. Az alapítvány elnöke beszélgetett globális kérdésekről, például Kőrösi Csabával, az ENSZ Közgyűlés volt elnökével, vagy Szőllősi-Nagy Andrással, az UNESCO párizsi székhelyű vízügyi tudományok osztálya volt igazgatójával, az UNESCO kormányközi Nemzetközi Hidrológiai Programjának korábbi főtitkárával. A podcastekben szó esett a fast fashion vízre gyakorolt hatásáról, élő vizeink helyzetéről (például a tiszai PET-kupáról vagy a szigetszentmiklósi olajszennyezésről). 10 adásban mutatkozhattak be olyan cégek, amelyek valamilyen vízzel kapcsolatos probléma megoldására kínálnak lehetőséget, például a Ghánában szennyvíztisztítót építő Pureco. A legtöbb vízzel kapcsolatos beszélgetés (összesen 16) témája az aszály, illetve az aszály természetre, mezőgazdaságra erdőkre gyakorolt hatása volt. Áder János már 2022 márciusában a Félsivatag az ország közepén című, Láng Istvánnal folytatott beszélgetésében kereste a választ arra a kérdésre, hogy hogyan menthető meg a Duna-Tisza köze. 2025 októberében Bíró Tiborral, az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének igazgatójával értekezett ugyanerről. A klímaváltozás erdészetre, mezőgazdaságra, borászatra gyakorolt hatásáról a KBKA elnöke beszélgetett egyetemi vezetőkkel, például Jakab Gusztáv biológussal vagy Czimber Kornél dékánhelyettessel éppúgy, mint gyakorló gazdákkal, például Berend Ferenccel, a földjén no-till technológiával termelő somogyi gazdálkodóval. Az aszályok okait meterológusok, például Lakatos Mónika ismertették Áder Jánossal beszélgetve. Az egyik rendhagyó podcastben a víz három drámájáról tartott elnöki révkomáromi gimnáziumi előadást hallgathatták meg az érdeklődők. Az elnöki podcastek megtekinthetőek ITT és ITT is.
Mindezeken túl a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2022 tavaszára kidolgozott egy cselekvési tervet a Velencei-tó vízutánpótlásának megoldására. A dokumentum ITT megtalálható.

Az alapítvány alapkezelője milyen befektetésekről tud beszámolni, amelyek konkrétan hozzájárulnak a klímaváltozás következményeinek az enyhítéséhez? Milyen eredményekről lehet beszámolni ezeknél a befektetéseknél?

A Tőkealap több olyan cégbe befektetett, amely a vízzel összefüggésben tett le innovációkat, és nemzetközi szinten is jegyzik őket.
Ilyen például a Water4all Zrt., a Waterscope vagy a Water Minilab.
Nemzetközi fenntarthatósági akcelerátor programot üzemeltetünk .wave néven korai fázisú cégek, startupok igényeire szabva – szintén ingyenesen. Honlapunkon az összes cég megtalálható, amelynek elindításában segédkeztünk.
Projektvezetőként részt vettünk egy Twinning program keretében Észak-Macedónia hulladékgazdálkodási rendszerének kidolgozásában.
Más nemzetközi programoknak is tagjai vagyunk. Ilyen például a Duna-régió által támogatott TEX-DAN.
Körősi Csaba stratégiai igazgatónk, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke folyamatos nemzetközi kapcsolatrendszert tart fenn, előadásokat tart szerte a világban, tanácsadó testületek tagja. Közbenjárására Magyarországra érkezett és előadást tartott 2026. februárjában a Planet Budapesten a világ egyik legnevesebb fenntarthatósággal foglalkozó közgazdász professzora, Sir Partha Dasgupta. A professzort díszdoktorrá avatták a PPKE-n, az ünnepségen Áder János mondott köszöntő beszédet. Kőrösi Csaba és más kollégáink tevékenységéről, előadásairól, interjúiról további információk a Hírek oldalon találhatóak.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére 2024-ben új, a külterületi közutak menti fásításra vonatkozó szabályozás lépett életbe. A változás azért született, hogy minél több zöld növény legyen az utak mentén, és a fák, cserjék telepítése az útépítési, forgalombiztonsági szempontok mellett a klímavédelem ügyét is szolgálja. A program kidolgozását pénzügyileg is támogattuk.
A Kék Bolygó Alapítvány részese több kaposvári mintaprogramnak, és a Pécsi Tudományegyetemmel is együttműködünk a Szivacsváros projektben.
Szintén részesei voltunk, vagyunk az Under2 programnak, azaz a Megyei Jogú Városok koordinált fejlesztési programjának.