Világszerte egyre nagyobb népegészségügyi és természetvédelmi problémát jelent a mértéktelen fogyasztás és egészségtelen életmód.

Ma Magyarországon a nőknél 79 év, míg a férfiaknál 73 év az átlagéletkor, a KSH adatai szerint pedig a nem megfelelő táplálkozási és életvezetési szokásoknak köszönhetően minden második hazai felnőtt krónikus betegségben szenved.

Bár nem egy tanulmányból kiderül, hogy Dél-Korea, Japán és Svájc vezeti a legtovább élők országának listáját, a modern ember betegségei ezeket a területeket sem kerülik el.

Akkor vajon mi a titka azoknak a népcsoportoknak, amelynek tagjai sokszor a gazdasági növekedés, az egészségügyi ellátáshoz és a legújabb orvosi technológiához való hozzáférés nélkül is több mint száz éves korukig aktív, egészséges életet élnek? Ráadásul teszik mindezt úgy, hogy jóllétük mellett az ökológiai lábnyomuk is alacsony.

Erre a kérdésre kereste a választ Dan Buettner amerikai újságíró, aki a National Geographic Society támogatásával az utóbbi években olyan helyek felkutatását tűzte ki célul, ahol a lakosok nem csupán nagy arányban érik meg a 100 évet, de a helyiek anélkül tudnak megöregedni, hogy olyan komolyabb egészségügyi problémákkal kellene szembenézniük, mint az elhízás, a szívbetegség, a rák vagy a cukorbaj.

Buettner és csapata öt úgynevezett Kék Zónát határozott meg: Ikaria (Görögország), Okinava (Japán), Ogliastra régió (Szardínia szigetének középső területe), Loma Linda (Kalifornia – Egyesült Államok), Nicoya félsziget (Costra Rica).
A fent említett területek mellett további régiókat is megvizsgáltak, a Hunza-völgyet (Pakisztán), a serpákat (Nepál – Himalája régió), a kínai Bama régiót, a latin-amerikai indiánokat valamint az abháziaiakat a Kaukázusban. Itt szintén kiemelkedően magas életkorral találkoztak a kutatók.

Buettner megfigyelései azt bizonyították, hogy a genetikai adottság mellett nagyon fontos szerepet játszik a tudatos életmód, az aktivitás, az optimista világszemlélet és az egészséges táplálkozás.

Szardínián például a helyi lakosok 95 százalékban növényi alapú étrendet követnek, tejtermékeik nem tehén-, hanem kecsketejből készülnek, tojást pedig maximum kétszer esznek egy héten. A táplálkozás mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fizikai aktivitásra, a férfiak jó része ugyanis juhpásztor, így gyakran naponta akár 8-10 kilométert is gyalogolnak.

Ikarián, ezen az apró görög szigeten is fontos a mozgás, a helyiek az egész életen át tartó fizikai aktivitást már gyermekként tökéletesen beillesztik a mindennapokba. Itt nem arra tökerednek, hogy életük minden szegmense gépiesített vagy kényelmes legyen, hiszen a legtöbb családnak mai napig konyhakertje van, amit egész évben művelni kell, az asszonyok pedig kézzel dagasztanak és a boltba is szívesen elgyalogolnak.

Az aktivitás és a zöldségalapú táplálkozás a Kék Zóna mindegyik területéről elmondható. Húst csupán nagyjából havi öt alkalommal esznek, ám ilyenkor sem egy jól megpakolt sültes tálat fogyasztanak el, hanem maximum 50 grammos adagokat. A hús nem az étkezés fő alkotóeleme, csak különleges alkalmakkor eszik, vagy néhány növényi alapú étel ízesítéséhez használják fel. Az állati eredetű fehérjék helyett rengeteg hüvelyes kerül a tányérjukra, amiket gyümölcsökkel, gabonafélékkel és magvakkal kombinálnak.

A természettel harmóniában élő Kék Zóna lakói, úgy tűnik, ösztönösen tudják, hogy táplálkozásunk nem csak egészségünket határozza meg, de környezetre és éghajlatra gyakorolt hatása is óriási. Mivel az élelmiszerek egy átlagos európai ember ökológiai lábnyomának mintegy felét teszik ki, nem mindegy, hogy mit és mennyit veszünk belőlük, ahogy az sem, hogyan készítjük el és tároljuk azokat. Egy kis odafigyeléssel és némi lemondással a klímabarát étrendet mindannyian beilleszthetjük a mindennapjainkba:

• Együnk kevesebb hús- és tejterméket, emellett pedig növeljük a zöldségek, a gyümölcsök, az olajos magvak és a gabonafélék arányát az étrendünkben.
• Azzal az egyszerű lépéssel, hogy a marháról áttérünk a csirkére, máris negyedével csökken a CO2 kibocsátásunk.
• Válasszunk hazai, édesvízi halat az egzotikus fagyasztott áru helyett! Ha mégis tenger gyümölcseire vágyunk, keressük az MSC minősítésű terméket, amelyek halászata során tartózkodnak az egyes halfajok kihalásához vezető módszerektől,
• Fogyasszunk idény zöldségeket és gyümölcsöket. Nem csak a környezeti terhelését csökkenthetjük így az ételeinknek, de támogatjuk a hazai termelőket is
• Ha mégis olyan külföldről érkező termékre vágyunk, mint a kávé, tea vagy csokoládé, keressük a méltányos kereskedelemből (fairtrade) származó terméket!

A táplálkozás mellett a hosszú élet titka és fontos feltétele a család és a közösség is, ahogy azt a halhatatlanok szigetének is nevezett Okinava lakói bizonyítják.

A kutatók az itt élőkre magas élettartamuk miatt már a második világháború alatt felfigyeltek. A vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy az okinavaiak körében megszokott a 100 évet meghaladó életkor és a stroke, a daganatos vagy a szívbetegségek aránya itt volt a legalacsonyabb a világon. A zöldségalapú táplálkozás, illetve a céltudatos életvitel mellett az okinavaiak mindennapjaiban kiemelt jelentősége van az úgynevezett moainak, ami tulajdonképpen egy kicsi, de nagyon összetartó baráti kör, amely a születéstől egészen a halálig segíti a tagjait. A szeretetteljes, megértő környezet elegendő szociális támogatást nyújt a mindennapi stressz kiiktatásához, az egészséges, kiegyensúlyozott mentális állapot, illetve viselkedés megteremtéséhez. Nem meglepő, hogy az okinavaiak körében találjuk a leghosszabb életű nőket a világon, és Japán dobogós helyet foglal el a Boldog Bolygó Indexen.

Egészségünk és jóllétünk érdekében szerencsére ma már Magyarországon is megváltozóban van az a szempontrendszer, hogy mit is tekintünk jobb életnek. Egyre többen ismerik fel, hogy bizonyos gazdasági szint felett a jóllétet már nem a növekvő vagyon, hanem a fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság, a szociális kapcsolatok és a szabadidő minőségi eltöltése jelenti.

Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és Jobb Veled a Világ Alapítvány 2021-ben újra elkészítette hazánk boldogságtérképét. A vizsgálatban 10912 ember, 18-92 éves férfiak és nők vettek részt Magyarország 1532 településéről. A felmérés kiterjedt az élettel való elégedettség, az érzelmi, a pszichológiai, a szociális és a spirituális jóllét és a mentális egészség szintjének a megállapítására, valamint a pszichológiai immunkompetencia, a megküzdési kapacitás és a karaktererősségek vizsgálatára. A kapott adatok lehetőséget teremtettek a férfiak és nők, a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogság, élettel való megelégedettség, globális jóllét és mentális egészség szintjének összehasonlítására.

Az idei boldogságtérképen Szombathely lett Magyarország legelégedettebb városa, a második helyen pedig Nyíregyháza végzett. A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2019-ben mért értékekhez képest csupán minimálisan csökkent, de régiónként, megyénként és megyeszékhelyenként eltérően alakul.
A globális jóllét szint azonban sok településen növekedett még a COVID ideje alatt is. A kutatók szerint ehhez szignifikánsan hozzájárult az erős pszichológiai immunrendszer, a pozitív mentális egészség alapját adó lelki edzettség, a bölcsesség, a spiritualitás, valamint a pozitív orientáció is.

A hosszú és egészséges élethez, ahogy látjuk, a genetika csupán egyetlen tényező a sok közül, s bár ennek az adottságnak a szerepét nem lehet figyelmen kívül hagyni, az, hogy meddig, és hogyan élünk, nagyban függ az életmódunktól.
Éljünk harmóniában a természettel, értékeljük a pihenést, de emellett keményen dolgozzunk, sokat mozogjunk, vegyük magunkat körül barátainkkal és szeretteinkkel, és legyen motorja az életüknek! Hiszen, ha világunk életközpontú és természetközeli is egyben, nem csak saját jóllétünkért, de az egészséges bolygó fennmaradásáért is sokat tettünk. Arról, hogy hogyan éljünk egyszerre boldogan és fenntartható módon, további tippeket kaphatunk, ha ellátogatunk november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!