A világon több mint 2 milliárd embernek van szüksége a túléléshez annál többre, mint amihez hozzájut, míg a nyugati társadalmak hétköznapjaira a mérhetetlen túlfogyasztás jellemző.
2021-ben csupán 8 hónap alatt kimerítettük a Föld éves erőforrásait, ami azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tudnak olyan ütemben regenerálódni, mint amilyen ütemben mi elhasználjuk azokat.
Bár sokan úgy vélik, hogy az egyén szintjén nem tehetünk sokat a Föld egészségéért, vagy a klímaváltozás elleni küzdelemért, mert a változásokhoz elsősorban a vállalatok és kormányok hathatós lépéseire van szükség, a Tudatos Vásárlók Egyesülete a hazai zöld szervezetekkel karöltve arra hívja fel a figyelmünket, hogy a környezetvédelemben igenis van szavunk, az életmódunkkal, döntéseinkkel szavazunk, fogyasztásunkkal pedig a vállalatokat és kormányokat is képesek vagyunk befolyásolni. Mindannyian felelősek vagyunk a bolygónkért.

Domokos Kata, az egyesület munkatársa szerint a fenntartható fejlődés egyik fontos célja a felelős fogyasztás és termelés, amelynek alapvető feltétele, hogy a termékek teljes életciklusát újragondoljuk. Egy termék kiválasztásakor nem csak az ár-érték és minőség arányát kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy fogyasztásunkkal vajon minőségi munkahelyek
megteremtését mozdítjuk-e elő, az árucikk gyártása közben nem válik-e kiszolgáltatottá a termelő, megfelelőek-e a termelési körülmények, a munkafeltételek.
A termékek, szolgáltatások nyersanyagainak előteremtése, tartalma, gyártási technológiája, az ahhoz használt energia, a szállítás, a csomagolás és ezernyi további tényező mind-mind hatással van a természeti környezetre és az emberekre is. A cél az, hogy biztosítsuk az összes földlakó alapvető szükségleteinek kielégítését, elérjük a mértéktelenség csökkenését, és elkerüljük a környezeti károkat.

Ma, a 21. században már mindannyiunk számára egyértelmű, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásaink fenntarthatatlanok, egyszerűen felfaljuk a Földet

– figyelmeztet Kata.

Évről évre előrébb tolódik a Túlfogyasztás Napja, kizsákmányoljuk a természeti javakat, alapanyagokból, természeti kincsekből, energiából egyaránt többet használunk, mint szabadna. Emellett kezelhetetlen mennyiségű hulladékot termelünk, és magunk vagyunk okozói korunk legnagyobb fenyegető veszélyének, a klímaváltozásnak. A Tudatos Vásárlók Egyesülete több mint másfél évtizede a fogyasztáscsökkentést vallja az egyedüli járható útnak.

Kata válasza, hogy hogyan tudnánk a mindennapokban fenntarthatóbb módon élni, egyszerű – törekedjünk az 5 R betartására, a legfontosabb és egyben a legegyszerűbben betartható szabály pedig rögtön az első: ne vedd meg!

1. 1. Refuse – ne vedd meg!
   2. Reduce – csökkentsd!
   3. Reuse – használd újra!
   4. Repair – javítsd meg!
   5. Recycle – hasznosítsd újra!

A Tudatos Vásárlók a fenntarthatóbb életvitel mellett egy új jelenségre, a vállalatok ún. zöldre festésére is felhívja a figyelmet. Sokunk érti és érzi is a környezettudatos, környezetkímélő vásárlás fontosságát, ezért a cégek ezt meglovagolva manapság már mindent a tudatosságba burkolva akarnak eladni nekünk.

Egyre többen próbálnak felülni a zöldhullámra. Nemrégiben készült el a kutatásunk, amiben egy mindennap használt termékcsoport, a háztartási tisztítószerek terén mértük meg, mennyire népszerűek a környezetbarát termékek

– avat be a kutatás részleteibe Kata.

Az eredmény igazolta a feltételezéseinket: 2019-ről 2020-ra Magyarországon 42%-kal nőtt az öko mosó- és tisztítószerek forgalma, és mintegy 27%-kal a választék is bővült ebben a szegmensben. A baj csak az, hogy a növekedés mintegy kétharmadát a hiteles öko-minősítés nélküli, akár megtévesztő állításokkal ökoként árult termékek tudhatják magukénak. Sajnos a zöldre festés manapság általános jelenséggé vált, nem csupán a tisztítószereket érinti, ugyanúgy jelen van a ruhaiparban és másutt. Hogy a vásárlókat segítsük, az alábbi cikkben foglaltuk össze, hogy mire is kell ügyelniük választásaik során.

(https://tudatosvasarlo.hu/a-tudatos-vasarlok-felmertek-zoldre-festes/)

A Tudatos Vásárlók szerint a tudatos fogyasztás egyik sarkalatos pontja, hogy tisztában vagyunk azzal, honnan ered a termék, illetve előállításának vajon a tisztességes munka és a fair trade e az alapja. A világ tele van olyan helyekkel, ahol a munka nem elég a szegénység elkerüléséhez: a Föld lakosságának körülbelül a fele még mindig kevesebb, mint két dollárból él egy nap. A kihívás kettős: képesnek kell lennünk az új lehetőségek teremtésére, ugyanakkor fenn kell tartanunk a jó munkakörülményeket az emberek egészsége és jóléte érdekében, a munkájuktól függetlenül.

A gazdaságot manapság globális rendszerek, hatalmas vállalatok uralják. Az egyik legnagyobb gond, hogy az ellátási lánc egyik végén álló nagy kereskedelmi cégek, olyan divatóriások, mint a ruhaiparban a H&M vagy a Zarát is birtokló Inditex, vagy a nagy szupermarket- és diszkontláncok, amelyek nem tehetők jogilag felelőssé sem az ellátási lánc másik végén az árut megtermelő munkásokat érő jogsértésekért és embertelen munkakörülményekért, sem a termeléssel okozott környezetkárosításokért.

Bár a tisztességes megélhetést biztosító bér mindenkinek kijárna, a fast fashion márkákat gyártó ruhaipari dolgozók milliói élnek borzalmas helyzetben, ami a divatmárkák beszállítói láncaiban fizetett létminimum alatti bér következménye.

– hívja fel a visszásságokra a figyelmet Kata.

Egy átlagos ruhaipari dolgozó bárhol a világon kevesebb mint a harmadát keresi meg annak, amiből egy család alapvető szükségleteit fedezni lehet. De ugyanez mondható el az élelmiszeriparban dolgozó munkásokról, vendégmunkásokról a dél-amerikai banánültetvényektől az ázsiai gyapotszedőkig szerte a világban. A Tudatos Vásárlók Egyesületénél évek óta veszünk részt nemzetközi figyelemfelkeltő és érdekérvényesítő kampányokban, jelenleg épp egy levélkampányban szólítjuk fel az Európai Bizottság tagjait arra, hogy egy új, szigorú európai szabályozással vessünk véget a környezetpusztításnak és az emberi jogok megsértésének az élelmiszeriparban: legyenek a szupermarketek is felelősségre vonhatók az élelmiszertermelő munkások kizsákmányolásáért!

Kata szerint az is problémát jelent, hogy a nagyvállalatok gyakran önkéntes látszat vállalásokkal, etikus és zöld ígéretekkel, saját maguk által kreált minősítésekkel és plecsnikkel igyekeznek elsimítani a velük szemben felmerülő kritikákat és elodázni a valós lépéseket.
Mindezek ellen eszközök lehetnek például a hiteles, független, harmadik fél általi minősítési rendszerek, ilyen az európai uniós ökocímke, azaz az EU-Ecolabel vagy a Fairtrade védjegy.

Sokakban felmerül ezután a kérdés, hogyan segíthetjük, támogathatjuk a tisztességes munka megvalósítását a fejlődő országok tekintetében, hogyan válhatunk felelős fogyasztóvá? Erre is választ kapunk, ha ellátogatunk november 30. és december 5. között a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó eseményeire. Találkozzunk a Hungexpón!